Mobilalkalmazás
Százhárom honvédtisztjelölt tette le az esküt augusztus 20-án a budapesti Kossuth téren, megnyitva az államalapítás ünnepségsorozatát. A ceremónián beszédet mondott Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter és Magyar Péter miniszterelnök, aki a parancsnoki felelősségre, a politikasemleges szolgálatra és a modern honvédelem kihívásaira hívta fel a figyelmet.
A Kossuth téri eseményen részt vett Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes házelnök is. A ceremónia nyolc óra előtt két perccel indult el: a 103 tisztjelölt eskütétele és a köztársasági elnök tiszteletadása után megérkeztek a történelmi zászlók, köztük az 1956-os lyukas zászló, majd a díszzászlóalj vezényletével, a Himnusz kíséretében felvonták a nemzeti lobogót. A tisztavatás előtt Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, utána pedig a miniszterelnök tartott beszédet.
A miniszter a tisztjelöltek eskütétele előtt közölte:
„a technikai fejlesztést, fejlődést nem lehet figyelmen kívül hagyni, de a nap végén az emberek a legfontosabbak.”
Ruszin-Szendi Romulusz elmondta, hogy egykor maga is ott állt, ahol most a fiatal tisztek, és figyelmeztetett, hogy a hivatásuk nem lesz egyszerű:
„Befizeted januárban az üdülést valahol külföldön, de nem fogsz elmenni, mert jön a telefon, hogy menni kell Paksra megmenteni az ország nukleáris és energiabiztonságát.”
A honvédelmi miniszter aláhúzta, hogy ez a helytállás nem valósulhat meg a családtagok és hozzátartozók támogatása nélkül, akik véleménye szerint egyenruha nélkül is ugyanazt a szolgálatot látják el, mint maguk a katonák. Beszédében kitért arra is, hogy nem emlékszik, mikor vett részt utoljára a miniszterelnök a tisztavatáson, majd hozzátette: ha fiatal lenne és tehetné, ma is ugyanígy ott állna a Kossuth téren.
Eztuán Magyar Péter beszédében kiemelte: a katonai hivatás lényege a szolgálat, amely a parancsnoki döntésekben és a rájuk bízott emberekért vállalt felelősségben nyilvánul meg. Felidézte, hogy Szent István óta az országépítés évszázadok kitartó munkája, és hangsúlyozta, hogy az ország lényege az állampolgárok megvédésének képessége.
A kormányfő szerint a kiképzés során végrehajtott folyamatos gyakorlás adja meg a valódi felkészültséget a baj idejére:
„Amikor eljön az igazi helyzet, már nincs idő megtanulni, amit előtte kellett volna. A felkészülés békében történik, a jelentősége a bajban derül ki. Önök egy olyan hadsereg tisztjévé válnak, amelynek mély és sokszor fájdalmas, több évszázadokon átnyúló történelme van. Voltak győzelmeink, vereségeink, nagyszerű parancsnokaink és olyan időszakaink is, amikor magyar katonák olyan döntések következményeit viselték, amelyeket nem ők hoztak meg. Ebből a történelemből mindent meg kell tanulnunk, a dicsőséget és a tanulságait is”
A miniszterelnök történelmi példaként említette 1848-at és Görgey Artúrt, aki rávilágított, hogy a katonai vezetés a tudáson, a felkészültségen, a döntésen és a felelősségen múlik. Megemlítette Damjanich Jánost, valamint Klapka György komáromi helytállását is, rámutatva: a katona végrehajt, a tiszt vezet, a jó tiszt pedig felelősséget vállal. Kifejtette: ma a honvédelem nemcsak hagyományos fegyveres erőt, hanem technológiai tudást, kibervédelmet és műszaki reagálást is jelent, amire példaként hozta a paksi Duna-szakaszon végzett műszaki munkát.
A miniszterelnök köszönetet mondott a katonáknak az elmúlt hetek aszály- és energiahelyzetében végzett helytállásukért, a paksi munkálatokért, a vízszállításért és a tűzoltási segítségért. Kiemelte, hogy az európai háborús helyzetben és a technológiai fejlődés idején a béke megőrzéséhez elengedhetetlen a szövetségi elkötelezettség mellett a saját, jól felszerelt nemzeti haderő.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a katonák szolgálatáért cserébe az államnak is biztosítania kell a megfelelő feltételeket:
„A magyar állam feladata, hogy korszerű eszközöket biztosítson, megfelelő kiképzést, kiszámítható katonai életpályát, tisztességes megbecsülést, lakhatási és családi biztonságot, valamint olyan vezetési kultúrát, amelyben a teljesítmény számít, nem az ismeretség, a politikai kapcsolat. Egyetlen dolog számíthat: ki hogyan szolgálja Magyarországot. Ehhez fogjuk tartani magunkat, ezt várjuk önöktől is”
A miniszterelnök aláhúzta: a honvédség esküje az országnak és az állampolgároknak szól, ezért a katonáknak függetlennek kell maradniuk a pártpolitikától, és a törvényeket betartva Magyarország érdekét kell első helyre helyezniük.
