Mobilalkalmazás
Reális esély van a 2016 előtti típusú vagyonosodási vizsgálatok visszatérésére, amelyekkel az adóhatóság büntetőeljárás nélkül, kizárólag adókockázati alapon ellenőrizhetné a magánszemélyek vagyoni helyzetét. Az eljárásban részben megfordul a bizonyítási kötelezettség, a hatóság munkáját pedig már mesterséges intelligencia is támogatja.
Az EY nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló cég elemzése szerint a kormányzati szigorítási jelzések és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fejlett kockázatelemző rendszerei alapján komoly lehetőség a vagyonosodási ellenőrzések felélesztése. A téma nem légből kapott: a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök jelentette be, hogy politikusoknál és politikai felső vezetőknél húsz évre visszamenőleg indulhatnak ilyen vizsgálatok – ezt még tavaly nyáron ígérte meg a Tisza Párt elnökeként – számolt be a részletekről az Index.
Bajusz Dániel, az EY adóellenőrzésekkel és adóperekkel foglalkozó csapatának vezető szakértője a lapnak elmondta, hogy ez az eljárás nem önálló ellenőrzési típus, hanem a bevallás utólagos vizsgálatának speciális formája. A hatóság nem egy-egy konkrét adónemet vizsgál, hanem azt, hogy a magánszemély vagyongyarapodása, kiadásai és életvitele összhangban állnak-e a bevallott, adózott jövedelmével.
Amennyiben nagy értékű ingatlan, luxusautó, jelentős befektetés vagy tartósan magas fogyasztási szint nem tűnik fedezhetőnek a bevallott bevételekből, a NAV becslési módszert alkalmazhat. Míg egy klasszikus ellenőrzésnél a NAV bizonyít, itt – ha a hatóság kimutatta az aránytalanságot – a bizonyítási teher részben átkerül az adózóra: neki kell hitelt érdemlően igazolnia a forrásait.
Bár a hatóság jellemzően az elévülési időn belüli 5 + 1 éves időszakot ellenőrzi, a források eredete ennél jóval korábbra is visszanyúlhat. Az elévülési időn túli időszak igazolására a törvény kizárólag meghatározott eszközöket ismer el: ingatlan-adásvételi szerződéseket, hagyateki iratokat, jogerős bírósági és hatósági határozatokat, bankszámlakivonatokat, korábbi adóbevallásokat vagy közjegyzői okiratokat. Egy utólag tett nyilatkozat egy állítólagos kölcsönről vagy egy nehezen ellenőrizhető magánokirat a bírói gyakorlat szerint gyakran kevés.
Séra Gergely, az EY adóperes csoportjának és közvetett adózási szolgáltatásainak vezetője egy korábbi közleményben így fogalmazott a vizsgálatok lehetséges célpontjairól:
„Egy esetleges új rendszerben a figyelem középpontjába kerülhetnek a nagy értékű ingatlanszerzések, a luxusfogyasztás, a külföldi vagyonelemek, a kriptoeszközök, az összetett tulajdonosi struktúrák, valamint azok az esetek, amikor a magánszemély életvitele láthatóan nincs összhangban a bevallott jövedelmével.”
Bajusz Dániel ehhez hozzátette: nem feltétlenül a vagyon nagysága a döntő, hanem az aránytalanság, így az is kockázatot jelent, ha valaki tartósan minimálbér környéki jövedelmet vall be, miközben látványosan gyarapszik.
A NAV 2026-os ellenőrzési terve kifejezetten a mesterséges intelligenciával támogatott kockázatelemzésre épül, amely az online számlaadatokat, a nemzetközi automatikus információcsere adatait, a céginformációkat, az ingatlanügyleteket és a közösségi média adatait szűri ki. A szakértő hangsúlyozta, hogy az adóhatóság nem véletlenszerűen indítja el a folyamatot:
„Ezt a vizsgálattípust a NAV nem rendeli el véletlenszerűen, hanem csak akkor, ha az előzetes kockázatelemzés már feltárta a jelentős eltérést a bevallott jövedelem és az életviteli vagy egyéb kiadások között”
A szakértő hozzátette: aki megkapja a megbízólevelet, annak nagy valószínűséggel már a kimentéshez szükséges bizonyítékokat kell gyűjtenie.
A vagyonosodási vizsgálatok elterjedésének jelenlegi gátja, hogy 2016 óta a NAV főszabály szerint nem indíthat ilyen ellenőrzést saját döntése alapján, kizárólag nyomozó hatósági jelzéshez vagy büntetőeljáráshoz kapcsolódóan. Ez az elrendelési korlát látszik a hatósági statisztikákban is: míg 2014-ben 1336, 2015-ben pedig 1158 vagyongyarapodási vizsgálat zajlott, addig 2016-ban 587-re, 2017-ben 115-re csökkent az eljárások száma, 2018-tól pedig önálló statisztikai kategóriaként meg sem jelenik.
Ha a jogalkotó visszaállítaná a 2016 előtti rendszert, a NAV ismét önállóan, kizárólag adókockázati alapon indíthatna ilyen eljárásokat. Jelenleg azonban még nincs benyújtott törvényjavaslat a szabályok módosítására, így a döntés várható időpontjáról ma még nem lehet megalapozott előrejelzést adni.
