A Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség vádat emelt egy bűnszervezet ellen, amely jogosulatlanul hívott le társadalombiztosítási támogatásokat. A 2018 és 2022 közötti időszakban elkövetett csalássorozat során 4,5 milliárd forintnál is több pénzhez jutottak hozzá illegálisan.

A vádirat szerint egy békéscsabai székhelyű társaság vezetősége irányította azt a bűnszervezetet, amelyben beszervezett orvosok és ápolók vettek részt. A cég által szervezett rendeléseken a betegeknek többnyire indokolatlanul írtak fel ortopéd cipőket és egyéb gyógyászati segédeszközöket, sőt több esetben művégtaggal rendelkező betegeknek is ettől a társaságtól szerezték be az eszközöket. A közreműködő orvosokat és szociális intézmények alkalmazottait készpénzzel vagy utalvánnyal vesztegették meg a jogtalan előnyért cserébe.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség összesen 76 személlyel szemben nyújtott be vádiratot a Gyulai Törvényszékre. A vádlottak között 10 cégvezető, 36 orvos, egy asszisztens és 30 egyéb alkalmazott szerepel. A nyomozó hatóság a vagyon-visszaszerzés keretében közel 200 millió forint számlapénzt, két ingatlant és hét járművet zárolt. Az ügyészség a bűnszervezet tagjaira végrehajtandó szabadságvesztést, a megvesztegetett személyekre felfüggesztett büntetést és jelentős vagyonelkobzást indítványozott, míg további 27 gyanúsítottal szemben feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott a jogtalan előny visszafizetése esetén.

Ezt olvastad már? Bűnügyi felügyelet alatt a korrupt halásztelki polgármester

⚖️ Mit mond a Btk.?

A költségvetési csalás bűntettét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. §-a szabályozza:

„396. § (1) Aki a) a költségvetésbe befizetendő kötelezettség megállapításával kapcsolatban mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valós tényt elhallgat, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, b) a költségvetésbe befizetendő kötelezettség alóli mentesülés céljából vagy egyébként a költségvetésbe befizetendő kötelezettség csökkentése érdekében kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy c) a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban a meghatározott céltól eltérő tevékenységet folytat, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz. (5) E § alkalmazásában költségvetésen az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, az Európai Unió által vagy nevében kezelt pénzalapot, továbbá az államháztartás alrendszereinek költségvetését, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt pénzalapot kell érteni.