Lezárta a nyomozást a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság abban a szövevényes ügyben, amelyben egy békéscsabai cég ortopéd orvosokkal együttműködve több mint 4,5 milliárd forint kárt okozott az állami költségvetésnek. Az eljárás során összesen 77 személy, köztük 37 orvos ellen javasolnak vádemelést.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda és több vármegyei kapitányság 2022 őszén indított eljárást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) jogosulatlanul visszaigényelt támogatások miatt. A hajdú-bihari nyomozók egy békéscsabai kft. tevékenységét vizsgálták, amely a gyanú szerint fiktív vények útján károsította meg a költségvetést. A rendszer lényege az volt, hogy ortopéd orvosok gyógyászati segédeszközöket – főként C2 típusú ortopéd cipőket, ülőkorzetteket és Boston típusú gerincortéziseket – írtak fel papíron, ami után a cég visszaigényelte az állami támogatást.

A csalásban részt vevő orvosok és intézményi dolgozók anyagi juttatást kaptak a közreműködésért. A végtagprotéziseket felíró orvosok vényenként 20–40 forint közötti összeget kaptak, míg az idősotthonokban, iskolákban és nevelőszülői hálózatoknál végzett kihelyezett rendelések során a közreműködők termékenként 1000 forintot vágtak zsebre. A kft. a jogszabályi tiltás ellenére a betegek önrészét is elengedte, hogy növelje a fiktív forgalmat. A vizsgált időszak alatt az okozott kár összege meghaladta a 4,5 milliárd forintot.

A hatóságok a napokban befejezték a vizsgálatot, az iratokat vádemelési javaslattal küldték meg az ügyészségnek. A 77 gyanúsított között 37 orvos, 31 cégalkalmazott és 9 intézményi dolgozó szerepel. A nyomozati anyag összesen 706 vesztegetés, 94 vesztegetés elfogadása és 9 költségvetési csalás bűncselekményt rögzít.

⚖️ Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. §-a szerint a költségvetési csalást az követi el, aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség alól mást vagy magát elvonja, illetve a költségvetésből származó pénzeszközöket jogtalanul megszerezve vagyoni hátrányt okoz.

Az (5) bekezdés b) pontja alapján a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz (500 millió forint felett). A 290. § és 291. § szerinti vesztegetés és vesztegetés elfogadása bűntettei – az elkövetési értéktől és üzletszerűségtől függően – szintén többéves szabadságvesztéssel büntetendők.