A Budapest Környéki Törvényszéken folytatólagos tárgyaláson mutatják be egy férfi ügyét, akit az ügyészség különösen súlyos hátrányt okozva elkövetett emberkereskedelem és kényszermunka bűntettével, valamint más bűncselekményekkel vádol. A vádirat szerint a terhelt éveken át élettársa és egy másik sértett fizikai és pszichológiai kizsákmányolásával szerzett pénzt és tartott fenn hatalmi helyzetet egy Pest vármegyei ingatlanban.

Az ügyészségi vádirat alapján az eset két fő szakaszra bontható. Az első sértett egy nő volt, aki özvegy édesanyjával és fiával költözött egy Pest vármegyei házba 2008 körül, miután eladták korábbi, volt férjével közös ingatlanukat. A házat a nő a fia számára vásárolta meg. Ekkor a vádlott, aki korábban érzelmi kapcsolatban állt a nővel, segített a költözésben. Nem sokkal később a terhelt odaköltözött, élettársi kapcsolatot létesített a nővel, és fokozatosan a saját gyermekei is a házba költöztek. A férfi mindeközben a volt feleségével is fenntartotta a kapcsolatot, rendszeresen nála is tartózkodott.

Kezdetben a vádlott még hozzájárult a háztartás költségeihez, de hamarosan agresszív fellépésével és rendszeres bántalmazásokkal erőszakos rendszert alakított ki. A sértettnek és hozzátartozóinak feltétel nélkül követniük kellett a férfi utasításait. A nő idővel már nem járt dolgozni, csak a háztartást vezette, kedve szerint nem hagyhatta el az ingatlant. A vádlott elégedetlensége esetén a nőt és a fiát is bántalmazta, a bevételüket pedig elvette. A nő édesanyja 2016 elején elköltözött. Később, 2016 áprilisában, amikor a vádlott nem tartózkodott otthon, a sértett és fia elmenekültek, majd az Országos Kríziskezelő és Intervenciós Szolgálattól kértek segítséget. A vádlott az állandó fenyegetéssel öt éven keresztül havi 110 ezer forintot, összesen 6.600.000 forintot szerzett meg a nőtől.

A második áldozat és a kényszermunka

A sértett és fia menekülése után a vádlott és családja továbbra is a nő fia tulajdonát képező házat használta, ahova további rokonok és a férfi új élettársa is beköltözött. A bejelentésük érdekében a terhelt több lakcímbejelentő lapra ráhamisította a tulajdonos aláírását. A vádlott ezután megismerkedett egy másik – férfi – sértettel, akit szintén beköltöztetett az ingatlanba, munkát és fizetést ígérve neki.

A vádlott már korábban is vállalt különböző fizikai munkákat, és a férfi sértett odaköltözése után ezeken a helyeken, valamint a háztartásban is dolgoztatta őt, de idővel nem fizette ki. A terhelt többször bántalmazta a sértettet, akinek reggeltől estig kellett dolgoznia, naponta csak egyszer kaphatott ételt, így éhezett, és a házat sem hagyhatta el kedve szerint. Az évek során a bántalmazások miatt a férfi sértett különböző sérüléseket szenvedett. 2022. augusztus 3-án, miután egy kötéscsere miatt volt kórházban, nem ment vissza a vádlotthoz, hanem segítséget kért egy ismerősétől. Mivel a vádlott keresni kezdte a sértettet, egy ismerőse 2022. augusztus 23-án feljelentést tett a rendőrségen. Ezt követően a vádlottat elfogták.

A férfi sértetten a bal fülkagyló deformitásával létrejött maradandó elváltozás alakult ki, ami büntetőjogi értelemben nem eredményezett maradandó fogyatékosságot. Ugyanakkor a bűncselekménnyel összefüggésben súlyosan traumatizálódott, nála poszttraumás stressz zavar alakult ki, ami már elmúlt, de alkalmazkodási zavarokkal továbbra is küzd.

A tárgyalás 2025. december 1-jén, hétfőn 9 órakor kezdődik a Budapest Környéki Törvényszéken.

Ezt olvastad már? Emberkereskedelem gyanúja Isaszegen – apát és fiát vették őrizetbe

⚖️Mit mond a Btk.?

192. § – Emberkereskedelem

A törvény szerint emberkereskedelmet követ el, aki más személyt elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, illetve ilyen célból toboroz, szállít, elszállásol, elrejt stb., azért, hogy őt később kizsákmányolják (pl. prostitúció, kényszermunka, szervkereskedelem, koldultatás, bűncselekményre kényszerítés). Minősítő körülmény többek között, ha ezt gyermek sérelmére, bűnszövetségben, üzletszerűen vagy az áldozat számára különösen súlyos hátrányt okozva követik el; ezekben az esetekben a büntetés felső határa 10–15 év szabadságvesztés.​

193. § – Kényszermunka

A kényszermunka önálló tényállásaként az minősül bűncselekménynek, ha valakit kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel munkavégzésre kényszerítenek; ez alaphelyzetben 1–5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Súlyosabban minősül (2–8 évig terjedő szabadságvesztés), ha a sértettet sanyargatják, jelentős érdeksérelmet okoznak neki, vagy ha a sértett 18 év alatti.​