Tisztelt olvasónk, aki azt írod…

Az eltűnt személyek kapcsán kell most beszélnünk.

Már nem tudunk elmenni a kommentek mellett, ahol kétségbe vonod az eltűnt személyekről szóló posztok hitelességét.
Sok ilyen komment volt.

Azt gondolod, hogy ennyien nem tűnhetnek el, és pusztán azért osztjuk meg ezeket, hogy kattintást generáljunk.

Rosszul gondolod.

Amit mi megosztunk, az a jéghegy csúcsa.
Nem is hinnéd, de most megmutatjuk neked.
Szeretnénk, ha egyszer és mindenkorra átalakulna a hozzáállásod.
Ha megértenéd, hogy miért tesszük ezt.

Ez itt a rendőrség eltűnt személyeket gyűjtő adatbázisa: https://www.police.hu/hu/koral/eltunt-szemelyek.

Fontos megjegyezni, hogy a hatóság a rendelkezésre álló fényképállományból dolgozik – amelynek többsége igazolványkép –, így annak naprakészségét nem tudja biztosítani.

„A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény alapján, amennyiben a körözést időközben nem vonják
vissza, akkor azt 90 évig kell a nyilvántartásban tartani. A nyilvántartási adatokat 90 év
elteltével törlik, ez idő alatt az adott ügyet a nyomozó hatóság évente felülvizsgálja annak
érdekében, hogy megállapítsa, szükséges-e további intézkedés az ügyben.”

ITT PEDIG PÁR CIKK A KÖZELMÚLTBÓL. OLVASD EL ŐKET, KÉRLEK.

Aljas ember- és drogkereskedők kényszerítettek szexmunkára egy 14 éves lányt Bagon

Kimentették a 17 éves lányt, akit Ausztriában kényszerítettek prostitúcióra

Prostitúcióra kényszerítette a nőket: külföldről hazatérve csaptak le a zalai futtatóra

Emberkereskedelem miatt vettek őrizetbe egy férfit Pocsajban

…a teljesség igénye nélkül.
Reméljük, hogy már máshogy látod, te, aki eddig azt írtad, mert azt hitted.

Nem, nem tudjuk ki az a Zsolti bácsi.
Nem tudjuk, hol vannak a milliárdok, és nem is ez a dolgunk.
Nem politizálunk, távol álljon tőlünk!

Azt tudjuk, hogy a rendőrök erőn felül teljesítve tesznek meg mindent, hogy minden rendben legyen, de sajnos nem állhat mindenki mellett egy.
Mégis, a statisztikák azt mutatják, hogy az eltűnt személyek többsége előkerül — köszönhetően a rendőrök kitartó munkájának és annak a rengeteg embernek, aki nem sajnálja megosztani ezeket a felhívásokat.

Ezért is kérünk mindenkit, hogy ha felismertek valakit az itt megosztott eltűntek közül, ne kommentben jelezzétek, hanem értesítsétek a rendőrséget. Köszönjük, hogy segítetek!

A végére egy kis olvasnivaló a Zsaru Magazintól a témakört illetően:
Mitől lesz gyanús egy eltűnés?

Itt pedig az előzmények. A miértek:

Gyakran, szinte minden eltűnt fiatalról szóló rendőrségi felhívás alatt megjelennek a kommentek:
„Biztos csak bulizik valahol.”
„Elszökött a dílerével.”
„Most kommentelt és röhög, hogy keresik, nem is tűnt el!”
„Csak lelépett a gyermekotthonból, Svájcban dolgozik…”
„Miért kell ezekkel teleszórni az oldalt?”

És őszintén?
Néha igazuk van.
A legtöbb esetben maguktól mennek el valahová, anélkül, hogy a szeretteiket vagy az értük felelősséggel tartozó személyeket beavatnák.
Valóban vannak fiatalok, akik egy jól sikerült buli után máshol ébrednek, akik dacból elszöknek otthonról vagy az intézetből, mert elegük van, vagy akik olyan életet élnek, ami felett mi, a fotelből könnyen pálcát törünk, mert nem értünk egyet vele…

És?

És mi van azzal a 12 éves lánnyal, akit a szülei és a kistestvére várnak haza sírva? Azzal a 16 éves fiúval, akit egy rossz társaság rángatott bele valamibe, amiből egyedül nem tud kiszállni? Vagy azzal, akit tényleg bántalmaztak, elraboltak, vagy aki egyszerűen csak segítségre szorul, de nem tud kérni?

Mi, akik ezeket a felhívásokat megosztjuk, nem vagyunk bírák.
Nem a mi dolgunk ítélkezni egyetlen fénykép alapján arról, hogy ki érdemli meg a segítséget és ki nem. A mi dolgunk, a mi közös felelősségünk, hogy esélyt adjunk.

Egyetlen megosztás. Pár kattintás.
Nekünk szinte semmibe sem kerül, de valakinek az életet jelentheti.

„Soha senkit nem találnak meg?”

Természetesen ez nem így van.

Szerencsére – köszönhetően a rendőröknek és a közösség munkájának – szinte mindenkit megtalálnak. Róluk minden alkalommal születik bejegyzés, azonban

a személyiségi jogok védelme érdekében ezek a bejegyzések legfeljebb egy napig vannak jelen a Facebook-oldalunkon, eltorzított képpel.

A zene, ami generációknak égett a fülébe és a retináján keresztül az agyába

Sokunknak ismerősen cseng a Csellengők című televíziós műsor, amely eltűnt fiatalokat próbált felkutatni. A műsor főcímzenéje a Soul Asylum „Runaway Train” című dala volt, ami nem véletlen. A dalhoz készült eredeti, amerikai videóklipben valódi, eltűnt és elrabolt gyerekek fotóit és adatait mutatták be. A klip végén pedig ez a mondat állt:

„Ha láttad már ezeket a gyerekeket, vagy te is közéjük tartozol, kérlek, hívd ezt a számot”

A kampány döbbenetesen sikeres volt. A videónak köszönhetően több tucat eltűnt fiatalt találtak meg és juttattak haza a családjához. A klip bebizonyította, hogy a közösség ereje és a széles körben terjesztett információ igenis életeket menthet.

Egy megosztás lehet az egyetlen remény

Ma a közösségi média a mi „Runaway Train”-ünk.

Egy rendőrségi felhívás megosztása nem kerül semmibe, mégis hatalmas erővel bír. Lehet, hogy pont a Te ismerősödnek ismerőse látja meg azt a fiatalt egy buszon, egy aluljáróban vagy egy boltban, akit a családja kétségbeesetten keres. Lehet, hogy a mi cinizmusunk és ítélkezésünk az, ami megakadályozza, hogy egy fontos információ eljusson a megfelelő helyre.

Ezért kérünk mindenkit, hogy mielőtt ítélkezne, gondoljon a háttérre. Gondoljon a szülőre, aki órák óta a telefon mellett ül. A testvérre, aki a közös szobában az üres ágyat nézi. Arra, hogy a felszín alatt egy olyan emberi dráma húzódhat meg, amiről fogalmunk sincs.

Mi továbbra is rengeteg felhívást fogunk megosztani.

Mert hiszünk abban, hogy minden egyes eltűnt ember mögött egy történet van. És minden megosztás egy esély arra, hogy annak a történetnek ne tragédia legyen a vége.

Erős klip, csak szólunk, ha még nem láttad…

Az ilyen és ehhez hasonló, minimális empátiát igénylő cikkek kommentelési szabályzatát ITT találod