Egy másfél éves kisfiú súlyos arcsérülést szenvedett a szekszárdi befogadó otthon csecsemő részlegén – erről az RTL Híradó számolt be egy nyilvánosságra került fotó és belső feljegyzés alapján. Az ügyben több kérdés is megválaszolatlan, de a körülmények arra utalnak, hogy a gyermek bántalmazás áldozata lehetett.

Az RTL Híradó riportja szerint az eset még április 9-én éjszaka történt, amikor Noel, az akkor másfél éves kisfiú, ismeretlen körülmények között súlyos arcsérülést szenvedett. A bemutatott fotón látható, hogy a gyermek arca jelentősen megduzzadt. A csatorna információi szerint aznap este egy olyan nevelő volt szolgálatban, akit korábban alkoholproblémái miatt mentőápolói állásából elbocsátottak, és aki több alkalommal is ittas állapotban jelent meg munkahelyén. Egy alkalommal állítólag az intézmény vezetője küldte haza, mivel munkavégzésre alkalmatlan állapotban volt.

Az intézményen belül kiszivárgott feljegyzés és a sérülést követően elmaradt hivatalos értesítések is arra engednek következtetni, hogy az ügyet megpróbálhatták eltussolni. Az RTL úgy tudja, hogy sem a kisfiú családját nem tájékoztatták az esetről, sem orvosi vizsgálatra nem került sor. A családnak járó látogatást pedig a következő napokban járványveszélyre hivatkozva mondták le.

Az RTL tudomása szerint Noelt korábban a gyermekvédelem kiemelte egyedülálló édesanyja mellől. Az anya a környéken nem talált munkát, ezért Pécsre járt dolgozni, ám a kisfiú eközben sem maradt felügyelet nélkül: a nagyszülők gondoskodtak róla, méghozzá a védőnő szerint „példásan”. Ennek ellenére a gyermekvédelmi hatóság úgy döntött, hogy a kisfiút mégis kiemelik, és a szekszárdi intézményben helyezik el.

Az RTL több illetékes szervet is megkeresett – a befogadó otthon vezetőjét, a Tolna Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálatot és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot is –, azonban egyik helyről sem érkezett válasz.

Mit mond a Btk.?

Amennyiben bebizonyosodik, hogy a másfél éves kisfiú testi sérülése nem baleset, hanem bántalmazás következménye volt, úgy a Büntető Törvénykönyv 164. § (1) bekezdése szerinti súlyos testi sértés bűntettének gyanúja is felmerülhet. A jogszabály kimondja:

„Aki másnak súlyos testi sértést okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A törvény értelmezése szerint súlyos testi sértésről akkor beszélhetünk, ha a sérülés nyolc napon túl gyógyul, illetve maradandó egészségkárosodást okoz.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a cselekményt közfeladatot ellátó személy – például gyermekvédelmi dolgozó – követi el, az nem minősített esetként, hanem büntetőjogi súlyosító körülményként értékelhető.

További súlyosító tényező lehet, ha a sértett különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő személy (például csecsemő, fogyatékossággal élő vagy idős ember). Ezt a bíróság a büntetés kiszabásánál mérlegeli, és súlyosabb szankciót is indokolhat.