Átfogó vizsgálatot indít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a bizalmi vagyonkezeléseknél és a magánalapítványoknál, hogy kiszűrje a valós gazdasági tartalom nélküli, kizárólag adóelőnyért létrehozott konstrukciókat.
A több mint ezer szervezetet érintő ellenőrzéssorozat 2026 novemberének közepén veszi kezdetét. Az adóhatóság a bizalmi vagyonkezelések legjelentősebb szereplőivel folytatott szerdai egyeztetésén jelezte, hogy a vizsgálatok fókuszában a rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a struktúrák tényleges gazdasági tartalmának megléte áll. Az ellenőrzés elrendelése a 2023. szeptember 12. előtt alapított szervezetek esetében kötelező.
A hatósági eljárás kiterjed a vagyonrendelés körülményeire, a konstrukció létrehozásának eredeti céljára, a korabeli dokumentumokra, a vagyonkezelő tényleges szerepére, a pénz- és eszközmozgásokra, továbbá arra is, hogy a szerződésben rögzített célok összhangban vannak-e a vagyonkezelés valós működésével.
„A szabályosan működő bizalmi vagyonkezelések a gyakorlatban nyernek az ellenőrzéssel, mert nekik ez a jogszerű működés igazolását jelenti. A NAV azonban zéró toleranciát alkalmaz, ha a bizalmi vagyonkezelést a költségvetés vagy a közvagyon megkárosítására használták fel”
A 2026 nyarán elfogadott jogszabályi adócsomag augusztusi hatállyal több ponton is érdemben módosította a bizalmi vagyonkezelés adózási feltételeit. A kormánypárti Tisza Párt választási programjában korábban kiemelt célként szerepelt a magántőkealapok és egyéb eszközkezelők mögött álló tényleges tulajdonosok anonimitásának megszüntetése, valamint a bizalmi vagyonkezelők rendszerének állami felügyelet alá vonása és átalakítása.
„Átalakítjuk és állami felügyelet alá vonjuk a bizalmi vagyonkezelők rendszerét”
A kormánypárti korrupcióellenes program részeként rögzített intézkedéseknek megfelelően meghozott új törvényi szabályozás extra feladatokat ró a hatóságra, egyúttal megszüntet egy fontos adóelkerülési kiskaput, amelyet az utolsó pillanatban is kihasználnak – derült ki a NAV beszámolójából.
