Bűncselekmény hiányában elutasította a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a hivatali visszaélés miatt tett feljelentést, amelyet Havasi Bertalan, Orbán Viktor egykori sajtófőnöke és ifj. Tényi István nyújtott be Magyar Péter miniszterelnök ellen. A június 18-án kelt ügyészségi határozat szerint a kifogásolt miniszterelnöki megnyilvánulás nem valósított meg bűncselekményt.
A történet még május 16-án kezdődött, amikor Magyar Péter sajtónyilvános bejárást tartott a Karmelita kolostorban és a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében. A kormányfő a bejárás során futott össze az ott dohányzó Havasi Bertalannal, akivel a határozat leírása szerint politikai jellegű szóváltásba keveredett. A miniszterelnök ekkor kijelentette, hogy
„lassan egyébként el kellene hagynia az épületet (…) Havasi elvtárs”.
A volt sajtófőnök ezt követően azt hallotta, hogy a miniszterelnök egy Facebookon közvetített élő adásban, az épület folyosóján sétálva egy ott tartózkodó biztonsági emberre utalva úgy fogalmazott: mivel Havasi már nem ebben a minisztériumban dolgozik,
„jó lenne, ha megkérnék, hogy fáradjon ki innen”.
Havasi Bertalan ezt követően önként elhagyta a helyszínt, mert úgy értékelte, hogy a miniszterelnök jogellenes utasítást adott a Készenléti Rendőrség jelen lévő tagjainak az eltávolítására, és nem akarta megvárni, amíg a rendőrök vonszolják ki. Havasi Bertalan azonnali hatályú felmentése még aznap délután megjelent a Magyar Közlönyben.
Havasi Bertalan május 18-án tett feljelentést az I. kerületi rendőrkapitányságon, ahonnan az ügy a Központi Nyomozó Főügyészség érintésével került a Fővárosi Nyomozó Ügyészségre – számol be az Index. Ugyanezen a napon, lényegében azonos tényállásra hivatkozva ifj. Tényi István is beadvánnyal fordult a hatóságokhoz. Mivel a feljelentett személy a miniszterelnök, a nyomozó ügyészség a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kiemelt ügyként, a Btk. 305. § c) pontja szerinti hivatali visszaélés gyanújaként vizsgálta az esetet.
Az ügyészség indokolása rámutatott, hogy a hivatali visszaélés megvalósulásához hatáskörtúllépésre lett volna szükség, vagyis arra, hogy a hivatalos személy olyan intézkedést tegyen, amit a jogszabályok alapján nem tehetne meg, ám a feljelentések erre vonatkozóan nem tartalmaztak konkrét adatot. A határozat kiemeli, hogy az utasítás fogalma kötelező jellegű, közvetlen végrehajtási kötelezettséget jelent. Magyar Péter kijelentése ezzel szemben pusztán arra irányult, hogy „kívánatos volna”, ha a biztonságiak megkérnék a távozásra, ami sem nyelvtani, sem logikai, sem tartalmi szempontból nem azonos egy bűncselekményt megalapozó rendőri utasítással. A felmentés körüli konfliktus pedig kizárólag munkajogi kérdésnek minősül.
A feljelentőknek a kézbesítést követően egy hónap áll rendelkezésükre, hogy felülbírálati indítvánnyal éljenek a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen; ennek hiányában az ügyészség közzéteszi az anonimizált határozatot.