A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája és az MSD Magyarország közös kezdeményezéseként új szakmai képzés indult, amelynek célja, hogy a legfrissebb tudományos eredmények a lehető leggyorsabban beépüljenek a napi betegellátásba.

Az április 17-én megrendezett „preceptorship program” során fiatal szakorvosok sajátíthatták el a tüdődaganatok korszerű diagnosztikájának és kezelésének legújabb módszereit, amelyek alapjaiban írják felül a betegek túlélési esélyeit és életminőségét.

A tüdőrák statisztikái Magyarországon továbbra is figyelmeztetőek: évente mintegy 9000 új megbetegedést regisztrálnak, és közel ugyanennyi haláleset köthető ehhez a daganattípushoz. Bár az ötéves túlélési arány jelenleg 18,4 százalék, dr. Müller Veronika klinikaigazgató hangsúlyozta, hogy a korai stádiumban felismert esetekben ez a mutató a többszöröse is lehet. Éppen ezért a modern diagnosztikai eljárások, mint az egyetemen alkalmazott EBUS bronchoszkópos vizsgálat vagy az ultravékony bronchoscopia, kulcsfontosságúak a precíz mintavétel és a pontos stádiumbeosztás szempontjából.

Az elmúlt évtized orvostudományi fejlődése a terápiás palettát is gyökeresen átalakította. A hagyományos kemoterápia mellett megjelentek a célzott kezelések és az immunterápiás eljárások, amelyek révén a korábban gyors lefolyású betegség egyre inkább krónikus állapottá válik. Dr. Tamási Lilla igazgatóhelyettes szerint a sikeres ellátás alapja a multidiszciplináris szemlélet, ahol pulmonológusok, onkológusok, sebészek, radiológusok és patológusok közösen határozzák meg a személyre szabott kezelési stratégiát.

A most zajló képzési program különlegessége az az interdiszciplináris megközelítés, amely a betegút teljes spektrumát lefedi. Dr. Holló Péter, a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója rámutatott, hogy a 21. századi betegfókuszú ellátás része a terápiák során fellépő mellékhatások és nemkívánatos események szakszerű kezelése is, amihez szintén elengedhetetlen a különböző klinikák szoros együttműködése.

A szakemberek a szakmai fejlődés mellett a társadalmi felelősségvállalásra is kitértek. A tüdőrák kialakulásában ugyanis a dohányzás mellett olyan tényezők is szerepet játszanak, mint a légszennyezettség vagy a genetikai hajlam, így a betegséghez kapcsolódó társadalmi stigmatizáció elleni fellépés is a gyógyítási folyamat részét képezi.

A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája évi 30 ezer járóbeteg-ellátással és több mint 2500 onkológiai kezeléssel továbbra is a hazai tüdőrák-ellátás egyik legmeghatározóbb bázisa marad.