Hétfőtől elindul a betegelégedettség országos felmérése, és védelmet kapnak a betegbiztonsági kockázatokra figyelmeztető egészségügyi dolgozók.
Több fontos, az ellátási rendszer minőségének javítását célzó lépésről számolt be vasárnap éjszaka közölt Facebook-bejegyzésében Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. A tárcavezető tájékoztatása szerint hétfőtől elindul a betegelégedettség országos, standardizált és rendszeres, ezáltal összehasonlítható felmérése. Ezzel párhuzamosan megerősítik a betegbiztonsági problémákról jelzést adó egészségügyi dolgozók védelmét, valamint elkészítik a megörökölt egészségügyi rendszer országos helyzetét bemutató országleltárt.
A miniszter „Éjféli miniszteri gondolatok” címmel új bejegyzés-sorozatot indít közösségi oldalán, ahol heti rendszerességgel, vagy akár hetente többször is tájékoztatást ad a folyamatban lévő munkáról, az előkészített változtatásokról és a felmerülő problémák megoldási irányairól.
„Szeretném rendszeresen megosztani Önökkel, min dolgozunk, milyen változásokat készítünk elő, milyen problémákat látunk, és hogyan gondolkodunk a megoldásukról”
– fogalmazott első bejegyzésében Hegedűs.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy olyan egészségügyi modellt kívánnak kialakítani, amelyben a betegek szabadon megoszthatják tapasztalataikat, a jó teljesítmény elismerést kap, a dolgozók pedig biztonságos körülmények között jelezhetik a szükséges változtatásokat.
A hétfőn induló felmérésben a pozitív és a negatív tapasztalatokra egyaránt számítanak. A miniszter külön kiemelte, hogy ez a mérés az ellátás során szerzett közvetlen benyomások összegyűjtésére szolgál, míg a hivatalos panaszok kivizsgálására továbbra is a meglévő betegjogi és panaszkezelési eljárások állnak rendelkezésre.
A lakossági visszajelzések gyűjtésével egy időben az egészségügyi dolgozók jelzési lehetőségeit is megerősítik.
A kormányzati szándék szerint egy olyan országos bejelentő- és bejelentővédelmi (whistleblowing) rendszert vezetnek be a legközelebbi időszakban, amely a fejlett egészségügyi rendszerekben jól működő gyakorlatokra támaszkodik. A kezdeményezés célja, hogy minden ápoló, asszisztens, orvos és egyéb egészségügyi alkalmazott biztonságban jelezhesse a betegellátásban észlelt veszélyes körülményeket, szakmai problémákat vagy esetleges visszaéléseket.
„A betegek visszajelzéseinek megerősítésével párhuzamosan az egészségügyi dolgozók hangját is fel akarjuk erősíteni. És ami legalább ennyire fontos: meg akarjuk védeni őket. Ezért kormányzati szándékunk egy országos, úgynevezett whistleblowing, vagyis betegbiztonsági bejelentő- és bejelentővédelmi rendszer mielőbbi bevezetése, amely a fejlett egészségügyi rendszerekben már alkalmazott megoldásokra épül.”
A kiépítendő országos modell garantálja a bizalmas vagy teljes anonimitást biztosító bejelentést, a közvetlen munkahelyi felettesektől független csatornát biztosít, és jogi, valamint intézményi védelmet nyújt a megtorlással szemben.
„Azt akarjuk, hogy senkinek ne kelljen félnie a következményektől, ha a betegek biztonsága érdekében megszólal. Tudom, hogy ma sok egészségügyi dolgozó azért hallgat, mert attól tart, hogy a jelzésének személyes következményei lesznek. Ezen változtatnunk kell. Egy nővért ne lehessen megfélemlíteni, hátrányosabb műszakbeosztással büntetni, áthelyezni vagy szakmailag ellehetetleníteni azért, mert jóhiszeműen jelez egy problémát. Egyetlen egészségügyi dolgozónak se kelljen attól tartania, hogy elveszítheti a munkáját, ha felhívja a figyelmet egy betegbiztonsági kockázatra.”
Harmadik kiemelt intézkedésként a minisztérium elkészíti az országleltárt. Ennek célja a rendszer átvételi állapotának, az egyes térségek és intézmények közötti különbségeknek, a meglévő hiányosságoknak és az előttük álló feladatoknak az őszinte bemutatása. Hegedűs szerint a teljes átláthatóság a változás feltétele, ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy a nyíltabb működés miatt az első időszakban a statisztikákban feltehetően több bejelentés és feltárt hiba jelenik meg.
„Lehet, hogy az első időszakban több hibát fogunk látni a statisztikákban.”
„Hosszabb távon azonban éppen az őszinteség, az átláthatóság és a hibákból való tanulás vezethet oda, hogy egyre kevesebb tényleges hiba történjen, csökkenjen a betegkárosodások száma, és javuljon az ellátás minősége. A siker valódi mércéje az lesz, hogy a feltárt problémákból milyen változtatások születnek, és ezek mennyivel teszik biztonságosabbá a betegellátást”
– fejtette ki a miniszter.
