Mobilalkalmazás
A Pécsi Tudományegyetem sürgősségi klinikáján történt súlyos incidens nyomán Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter határozott lépéseket sürget. A tárcavezető szerint az ügy tanulságait a teljes magyar egészségügyi ellátórendszernek le kell vonnia, ezért egy országos betegbiztonsági hálózat kiépítését kezdeményezi, miközben az ellátásban dolgozók védelmének megerősítését is szükségesnek tartja.
A miniszteri reakció előzménye, hogy az ügyészség vádat emelt négy pécsi mentőápoló ellen, akik a vádhatóság szerint tavaly novemberben a klinika detoxikálójában ájulásig vertek egy ittas, távozni akaró férfit. Dr. Hegedűs Zsolt a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: a történtekre sem az érintett beteg elhomályosult tudatállapota vagy agressziója, sem az egészségügyi dolgozókat terhelő extrém munkaerőhiány és túlterheltség nem nyújthat felmentést.
A tárcavezető kiemelte, hogy a konkrét vizsgálat is a sértett hozzátartozójának panasza nyomán indult el, ami rávilágít arra, hogy a betegek és családtagjaik visszajelzéseit minden esetben érdemben ki kell vizsgálni, garantálva a bejelentők védettségét. A miniszter a kamerarendszerek szerepét is kulcsfontosságúnak nevezte a magas kockázatú részlegeken, ugyanakkor leszögezte: a megfigyelés nem lehet korlátlan, és szigorúan tiszteletben kell tartania a betegjogokat és az intim szférát, így az ápolási és vizsgálati helyiségekre nem terjedhet ki.
Annak érdekében, hogy az ilyen, úgynevezett „never event” – azaz a rendszerszinten soha meg nem engedhető – esetekből az összes intézmény tanulhasson, a minisztérium új struktúrát alakítana ki.
„Ezért kezdeményezem egy olyan országos betegbiztonsági rendszer kialakítását, amelyben a legsúlyosabb események anonim módon rögzíthetők, elemezhetők és közzétehetők. Az esetekből származó tudásnak el kell jutnia minden kórházba, minden osztályra és minden olyan dolgozóhoz, aki hasonló helyzettel találkozhat”
– fogalmazott Dr. Hegedűs Zsolt.
A betegek jogai mellett a miniszter kiemelt figyelmet fordított a sürgősségi, pszichiátriai és detoxikáló osztályokon dolgozók védelmére is, akik rendszeresen szembesülnek fenyegetésekkel vagy fizikai agresszióval. Rámutatott, hogy elfogadhatatlan az a munkahelyi kultúra, amely az erőszakot az ellátás természetes velejárójának tekinti. A szaktárca álláspontja szerint a veszélyes helyzetek kezeléséhez elengedhetetlen a megfelelő személyzeti létszám, a deeszkalációs és konfliktuskezelési tréningek, a személyi vészjelzők használata, valamint a gyorsan mozgósítható biztonsági szolgálat. Mindemellett kötelezővé tennék az erőszakos cselekmények dokumentálását, és orvosi, pszichológiai, valamint jogi segítséget biztosítanának az érintett dolgozóknak.
Hegedűs Zsolt ugyanakkor leszögezte: az egészségügyi dolgozók védelme nem valósulhat meg a betegek méltóságának sérelmére, és a munkahelyi félelem vagy a betegek kiszámíthatatlan viselkedése sem adhat felhatalmazást a megtorlásra. A miniszter kiemelte, hogy zéró toleranciát kell alkalmazni mind a betegbántalmazással, mind a szakszemélyzet elleni erőszakkal szemben. Meglátása szerint a kényszerítő intézkedések csak a szükséges ideig, arányosan és szigorú szakmai kontroll mellett alkalmazhatók, a megfelelő intézményi háttér pedig pontosan azt a célt szolgálja, hogy a konfliktusokat indulatok helyett szakmailag helyesen kezeljék.
