A Semmelweis Egyetem szakemberei Magyarországon elsőként alkalmaztak terápiás céllal, orrjáratba juttatott anyatejet tíz agykárosodott újszülött kezelése során. Az eljárás biztonságosságát igazoló tanulmány a Nature Pediatric Research című szaklapban jelent meg.

A 2024 decembere és 2025 februárja közötti vizsgálat során tíz, oxigénhiány miatti agykárosodást (hipoxiás-iszkémiás enkefalopátia) szenvedett újszülött kapott speciális ellátást. Ez az állapot az egyik vezető oka az újszülöttkori halálozásnak és a maradandó idegrendszeri károsodásoknak. A jelenleg alkalmazott 33-34 Celsius-fokos terápiás hűtést egészítették ki az új módszerrel, amelynek során az anyatejben lévő őssejteket és idegnövekedési faktorokat az orrjáratokon keresztül juttatták be, így azok közvetlenebbül érhetik el a központi idegrendszert.

A kutatást dr. Méder Ünőke egyetemi adjunktus és dr. Tarjányi Eszter csecsemő- és gyermekgyógyász rezidens vezette a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján. A vizsgálatban középsúlyos vagy súlyos agykárosodással született csecsemők vettek részt. Az édesanyák frissen lefejt tejét a születést követő 48 órán belül kezdték adagolni klinikailag ellenőrzött körülmények között, majd a felkészített szülők otthon folytatták a terápiát összesen 28 napon keresztül.

„Az anyatej szállítása és az ellátás megszervezése volt az egyik legnehezebb feladat. Előfordult, hogy egy Cegléd melletti tanyára kellett elmennem az anyatejért, egy olyan helyre, ahová a taxisok sem akartak kimenni, mert nem volt út”

– emelte ki dr. Méder Ünőke a logisztikai nehézségeket. Dr. Tarjányi Eszter hozzátette, hogy a szülők bevonása sikeres volt, mivel számukra megnyugvást jelentett, hogy aktívan tehettek gyermekük felépüléséért.

Ezt olvastad már? Semmelweis-kutatók nyertek MTA-díjat világszínvonalú eredményekkel

A kutatás eredményei igazolták, hogy az eljárás biztonságos, nem okozott légúti, keringési vagy idegrendszeri komplikációkat. Bár a módszer hatékonyságát további, nagy esetszámú vizsgálatoknak kell még alátámasztania, a kutatók remélik, hogy az eljárás a jövőben alacsony költségű alternatívát jelenthet az újszülöttkori agykárosodás kezelésében, különösen a fejlődő országokban.

Forrás: Semmelweis Egyetem