Újabb részletek derültek ki az ukrán pénzszállítók márciusi elfogásával kapcsolatos aranykonvoj-ügyről. A Terrorelhárítási Központ korábbi vezetője, Hajdu János és az Alkotmányvédelmi Hivatal egykori főosztályvezetője mellett három X. kerületi rendőr is gyanúsított. A járőrök elismerték a terhükre rótt cselekményt, és jelenleg mind az öten szabadlábon védekeznek.
A nyomozást eredetileg a Fővárosi Nyomozó Főügyészség indította, az eljárást azonban időközben a Központi Nyomozó Főügyészség vette át. A vádhatóság jelenleg öt ember felelősségét vizsgálja. A gyanúsítottak közül Hajdu János egykori TEK-főigazgatót júniusban hét rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettével gyanúsították meg, amit ő nem ismert el.
Később, amikor Baka András köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt javasolta legfőbb ügyésznek, napvilágra került, hogy a jelölt testvére is érintett az aranykonvojügyben. Szathmáry István, aki az akció idején az AH jogi főosztályát vezette és részt vett a műveletben, mintegy egy héttel a testvére jelölése előtt lett hivatalosan is gyanúsított, és emiatt farolhatott ki Baka jelöltje mögül a Tisza Párt.
Szathmáry Istvánt hétrendbeli közokirat-hamisítással gyanúsítják, ami szorosan összefügg a másik három gyanúsított, a Budapesti Rendőr-főkapitányság X. Kerületi Rendőrkapitányságán szolgáló járőrök szerepével. A TEK épületében fogvatartott hét ukrán állampolgárral szemben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) beutazási és tartózkodási tilalom (BTT) alapján idegenrendészeti őrizetet rendelt el a kiutasításuk biztosítására. Az intézkedést késő este Szathmáry járta ki, az OIF felkérésére pedig a három járőr a TEK-hez ment, ahol megkezdték az eljárást az alvó ukránokkal szemben. A hatóságok szerint a rendőrök valótlan tartalmú rendőri jelentést állítottak ki, ezért ellenük is közokirat-hamisítás miatt indult eljárás, amit a kihallgatásukon el is ismertek.
Mind az öt gyanúsított szabadlábon védekezik, a három járőr pedig visszatérhetett szolgálati helyére a X. kerületbe. Korábban, még az előző kormány idején a Belügyminisztérium belső vizsgálatot kezdeményezett az OIF és a rendőrök eljárásáról. A választást követően a tárcánál tartott egyeztetések egyikén Hajdu János utalást arra tett, hogy a pénzszállítók elleni fellépésről Orbán Viktor határozott, de a volt kormányfőt nem szabad belekeverni.
Hajdu helyzetét nehezíti, hogy ellene több tanú, köztük a járőrök is vallomást tettek, ráadásul Tusnádfürdőn Orbán Viktor úgy hivatkozott rá, mint a művelet irányítójára, aminek a volt TEK-főigazgató jogi képviselője kevésbé örült. A felmerült magyarázatok szerint a fellépéssel nyomást kívántak gyakorolni Kijevre, mivel az politikai okokból nem nyitotta meg a Barátság kőolajvezetéket, arra viszont nincs magyarázat, hogy a hét ukránnal miért bántak sanyargató módon – adta hírül a Telex.
Az aranykonvoj-ügy
A TEK egységei március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárságú pénzszállítót, furgonjaikban több mint 27 milliárd forint értékű aranyat és valutát lefoglalva. Az ügyészségi álláspont szerint az intézkedés feljelentés alapján indult, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal tett meg az Információs Hivatal jelzéseire támaszkodva. Bár a hivatalos álláspont szerint pénzmosás gyanúja merült fel és felvetették a Tisza Párt finanszírozásának szálát is, erre bizonyítékot nem mutattak be. Később a szállítók jogi képviselője egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a pénz Ausztriából Ukrajnába tartott hivatalos engedélyekkel, és a helyszínen kizárólag a TEK vett részt. Március 10-én ugyanakkor kormányrendelet rögzítette, hogy a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme. Később arról számoltak be, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán aranykonvojra, miközben a szakmai indokok hiányoztak a rajtaütés mögül.
