Bár a kötelező betétdíjas italcsomagolások visszaváltási aránya országosan már megközelíti a kilencven százalékot, a folyamat súlyos köztisztasági és közbiztonsági feszültségeket szül a fővárosban. Soproni Tamás terézvárosi polgármester a rendszer átmeneti leállítását kezdeményezte a kormánynál, miközben a Fővárosi Közgyűlésben szabályozási szigorításokat készítenek elő.
A 2024 nyarán elindított kötelező visszaváltási rendszer indulásakor még az okozott nehézséget, hogy az évi mintegy 3,5 milliárd forgalomba kerülő italcsomagolásból naponta átlagosan mindössze 3,5 millió jutott el a REpontokra a 9,6 millióból, így napi több mint hatmillió darab ötvenforintos palack landolt a szemetesekben. Ez napi háromszázmillió forintot jelentett a szemétben. Mára drasztikusan megváltozott a helyzet: a Mohu nyilvános számlálója alapján eddig több mint hatmilliárd csomagolást dolgoztak fel az automaták, a visszaváltási arány pedig eléri a csaknem 90 százalékot. Ugyanakkor a fennmaradó mintegy 10 százalék – napi megközelítőleg 960 ezer palack, azaz 48 millió forint – továbbra is a kukákban végzi, ami intenzív utcai gyűjtést tart fenn a belvárosban – részletezte az Index.
A VI. kerületben másfél éve mindennaposak a problémák. A társasházak 2025 tavasza óta kizárólag a szállítás előtti este nyolc óra után tehetik ki a hulladékgyűjtőket, a köztisztasági cég és a polgárőrség pedig közös éjszakai járőrszolgálatot – úgynevezett kukakommandót – indított. Soproni Tamás polgármester szerint a kukák megrongálása, felborítása és a lépcsőházakba való erőszakos behatolási kísérletek állandósultak, miközben a kevés elérhető automata gyakran működésképtelen, több üzlet pedig teljesen megszüntette a visszaváltást.
A kerületvezető a kormányhoz fordult, kérve a rendszer 2027. január 1-jéig tartó felfüggesztését egy működőképes alternatíva kidolgozásáig:
Radikális döntés lenne, amire nem kellene sort keríteni, ha a szolgáltató a bevezetés előtt kialakította volna a szolgáltatásoknak azokat a feltételeit, amelyek a működtetéshez szükségesek, akár külföldi minták alapján is. Mivel a bevezetést a jelek szerint nem előzte meg a rendszer átgondolt kialakítása, és menet közben sem kezelte a problémákat a Mohu, így nem maradt más eszköz, mint a károk minimalizálása a szüneteltetéssel és újratervezéssel
– fogalmazott a polgármester, aki szorgalmazza, hogy a Mohu vállaljon részt az önkormányzatokra háruló köztisztasági terhekből. Megjegyezte azt is, hogy az uniós elvárások – a 70 százalékos újrahasznosítási arány, illetve a 2029-re kitűzött 90 százalékos cél – teljesítését nem veszélyeztetné egy néhány hónapos felülvizsgálat.
A fővárosi rendfenntartás helyzetét nehezíti az állományhiány: a XIII. kerületben például csupán 42 százalékos a rendőri feltöltöttség, Budapestről pedig becslések szerint legalább kétezer rendőr hiányzik. Soproni a szolidaritási adóból finanszírozott Budapest-pótlék bevezetését javasolta a pályaelhagyás mérséklésére.
Keszthelyi Dorottya DK-s fővárosi képviselő szeptember végére terjeszt elő javaslatcsomagot a Fővárosi Közgyűlés elé. Az előterjesztés a leállítás helyett a hulladékkihelyezési szabályok kerületi hatáskörbe adását, állami források biztosítását, valamint azt célozza, hogy a boltok készpénz helyett levásárolható utalványt adjanak, amely nem használható fel alkoholra és energiaitalra. Keszthelyi rámutatott: a gyűjtők nem az ellátórendszerben lévő hajléktalanok közül kerülnek ki – Győri Péter szociológus becslése szerint mintegy öt-hatezer újonnan felbukkant emberről van szó –, miközben megjelent a kényszerítés és a szervezett bűnözői hálózatok jelenléte is. A kiskereskedelemben dolgozók részéről eladók elleni bántalmazásokról és fenyegetésekről is érkeztek jelzések a torlódások és a meghibásodó berendezések miatt. Jámbor András volt országgyűlési képviselő a rendszer felszámolását sürgette, bírálva a lakosságra háruló anyagi terheket.
A Mohu álláspontja szerint a rendszer működése környezetvédelmi szempontból sikeres, hiszen az alapanyagok visszakerülnek a körforgásba, a társadalmi hatások kapcsán pedig nyitottak az önkormányzati javaslatok megvizsgálására.
A kialakult helyzet Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez került, aki a szolnoki hulladékszállítási káosz miatt nemrég fellépett a szolgáltatóval szemben, és a 35 éves hulladékgazdálkodási koncesszió teljes felülvizsgálatát ígérte. A koncessziós társaság vesztesége a forrás szerint elérte a 200 milliárd forintot.
