Mobilalkalmazás
Több mint tíz év szünet után visszatér a testület nyilvános kommunikációjának alakításához Garamvölgyi László. Az egykori legendás országos szóvivő az új országos rendőrfőkapitány kommunikációs tanácsadójaként kapott szerepet. Garamvölgyi rögtön határozott stratégiai irányt jelölt ki: álláspontja szerint a mai digitális világban a hírzárlat működésképtelen, ezért a rendőrségnek gyors, átlátható és érdemi tájékoztatást kell nyújtania.
A kinevezést követően a rendőrségi kommunikáció ismert alakja a Blikknek adott terjedelmes interjút, amelyben felvázolta az új vezetés mellett képviselendő szakmai alapelveit.
Garamvölgyi László hivatásos pályafutását 1980-ban kezdte járőrként a fővárosban. Interjújában felidézte, hogy az 1980-as évek elején másfél évig járőrözött a budai II. kerületben, ahol közvetlen közelről ismerte meg a Kádár-rendszer által elhallgatott társadalmi problémákat, köztük a Moszkva (mai Széll Kálmán) tér bűnelkövetőit, a Fény utcai piac tolvajait és a korabeli kábítószer-használókat. A következő évtizedben nyomozóként dolgozott Budán, miközben elvégezte a tiszti főiskolát és jogi doktori címet szerzett.
Országos ismertségre 1988-ban tett szert, amikor Antal Imrével közösen vezette a Magyar Televízió Levelekre válaszolunk című műsorát. 1992-ben nevezték ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivőjévé. Ezt a tisztséget több mint két évtizeden keresztül látta el, a későbbi években az ORFK kommunikációs igazgatójaként irányítva a testület megszólalásait. Az aktív szóvivői jelenlét után közel másfél évtizedig a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsnál dolgozott bűnmegelőzési stratégiák fejlesztésén.
Garamvölgyi a Blikknek kifejtette, hogy a rendőrségi kommunikáció alapvető feladata a lakosság és a sajtó érdemi tájékoztatása, nem pedig a hallgatás vagy az időhúzás. Részletesen rámutatott, hogy a mai technológiai környezetben miért tarthatatlan a korábbi elzárkózó szemlélet:
„A rendőri kommunikációban nem lehet hírzárlat. A titkolózás hiba, hiszen a jó újságírók elől – pláne a mai digitális, bekamerázott, mobiltelefonnal közvetített, közösségi oldalakon élő világban – nem lehet eltitkolni a híreket. A rendőrség kommunikátorainak információkat kell adniuk, olyat és annyit, amennyit az adott ügy, a nyomozás érdeke megkíván, a sajtó minden megkeresésére, nem várakoztatva a média képviselőit.”
Szerinte a jól működő hatósági tájékoztatás egyben a rendőrség mint intézmény arculatát is építi a társadalom szemében:
„A jól működő, látható, emberközeli rendőrség, a közbiztonság a jogkövető polgárok egyik alapszükséglete, az állam egyik alapvető szolgáltatása. Ha üzleti szempontból világítunk rá, akkor olyan mint egy jól működő brand, egy termék, amit viszont a marketingnek, jelen esetben a kommunikációs szolgálatnak el kell adnia.”
Kiemelte, hogy a nyomozás érdekeinek védelme mellett a sajtó megkereséseire a lehető leggyorsabban és legpontosabban kell reagálni.
Garamvölgyi László a rendőri és tanácsadói feladatai mellett termékeny írói munkásságot tudhat maga mögött. Eddig 36 regénye jelent meg, amelyek többségét valós nyomozások, bűnügyi tapasztalatok, környezetvédelmi bűncselekmények, vagy a digitális bűnözés új kihívásai ihlettek.
Legnagyobb közönségsikerét a József Attila halálának körülményeit feltáró, kétkötetes könyvsorozatával érte el, amelyből összesen közel 130 ezer példány kelt el.
