Beidézi meghallgatásra a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló országgyűlési bizottság Kósa Lajos és Bánki Erik volt fideszes országgyűlési képviselőket. A testület csütörtöki ülésén ugyanakkor nem született döntés a felkérendő közös szakértői szervezetekről.
A vizsgálóbizottság csütörtöki ülésén 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett hagyta jóvá a két korábbi kormánypárti politikus meghallgatását közölte az MTI.
Bánki Erik, a 2016-os MNB-törvénymódosítás előterjesztőjének beidézését Sopov Ildikó tiszás képviselő javasolta ismét, míg Kósa Lajos, a Fidesz 2016-os parlamenti frakcióvezetőjének meghallgatására vonatkozó indítványt Apáti István (Mi Hazánk) és Weigand István (Tisza) tartotta fenn.
A bizottság elnöke, a tiszás Csőszi Attila egy korábbi sajtótájékoztatón felidézte, hogy a parlament 2016. március 1-jén fogadta el azt a Bánki Erik által benyújtott módosítást, amely korlátozta volna a jegybanki alapítványok adatnyilvánosságát. Ehhez az időszakhoz kötődik Kósa Lajos elhíresült megállapítása is, amely szerint az alapítványba helyezett vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. Csőszi Attila ezt a dátumot a „történelem legnagyobb bankrablásának” kezdeteként jellemezte, hozzátéve, hogy a folyamat álláspontja szerint már 2014 körül elindult.
Ekkor köttethetett meg az általa »Orbán–Matolcsy-paktumnak« nevezett megállapodás, amely lehetővé tette, hogy a jegybank az árfolyamváltozásból származó nyereségéből mintegy 266 milliárd forintot helyezzen az általa létrehozott alapítványokba
– fogalmazott a bizottság elnöke.
A testület ülésén napirenden volt a közös bizottsági szakértők kiválasztása is, ám egyetlen javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást. Csőszi Attila a Transparency International Magyarország (TI) bevonását kezdeményezte, míg a KDNP-s Hargitai János a GKI Gazdaságkutató Zrt. felkérését indítványozta. A Mi Hazánk politikusaként Apáti István közölte, hogy nem tartja elfogadhatónak a nemzetközi pénzügyi körök által finanszírozott szakértők megbízását, ezért mindkét előterjesztésnél tartózkodott. A GKI felkérését 2 igen és 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett, a Transparency International megbízását pedig 3 igen szavazattal, 0 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett utasította el a bizottság – számolt be az Index.
