Az Egri Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen, aki motorcsónakjával Poroszló közelében elütött egy kajakost, majd megállás nélkül továbbhaladt. A vádhatóság pénzbüntetés kiszabását és a vízi járművezetéstől való eltiltást indítványozta a vádlottal szemben.

A vád szerint a férfi 2025 nyarán motorcsónakkal közlekedett a Tisza-tó Poroszló-közeli szakaszán, miközben több utast is szállított. Ezzel egy időben a sértett egy bérelt kajakkal szabályosan, a meder jobb szélén haladt baráti társaságával. A vádlott egy kanyarban a Hajózási Szabályzat előírásait megszegve áttért a menetirány szerinti bal oldalra, és későn észlelte a vele szemben érkező csoportot.

A figyelmetlenség miatt a motorcsónak az egyik kajak jobb oldalának ütközött, amely felborult, a benne ülő személy pedig a vízbe esett. Bár a vádlott észlelte az ütközést, megállás nélkül továbbhaladt, és nem győződött meg arról, hogy történt-e személyi sérülés.

Az ütközés következtében a kajakban nyolcvanezer forintot meghaladó kár keletkezett, amelyet a férfi azóta megtérített. Az Egri Járási Ügyészség vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségével halmazatban elkövetett segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt nyújtott be vádiratot.

⚖️ Ügyvédi szemmel: Amikor a vízi sport életveszélyes kalanddá válik

A poroszlói baleset jól példázza a vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének (Btk. 234. §) súlyosságát. Partnerünk, dr. Kiss D. Csaba hangsúlyozza: a vízi utakon is szigorú szabályok (Hajózási Szabályzat) érvényesülnek, és a motoros jármű vezetőjének fokozott felelőssége van a kisebb, sérülékenyebb eszközökkel szemben. Az, hogy a férfi a menetirány szerinti bal oldalra áttérve tarolta le a kajakot, súlyos szakmai mulasztás.

A sértett szempontjából a legkritikusabb pont a segítségnyújtás elmaradása. „A törvény világosan fogalmaz: aki a veszélyhelyzetet előidézte, kötelezően meg kell állnia és segítséget kell nyújtania. Az, hogy a gázoló továbbhajtott, bűntettnek minősül, amiért az ügyészség joggal indítványozta a vízi járművezetéstől való eltiltást. Aki nem képes felelősséget vállalni a vízen, az nem kaphat jogosítványt a jövőben sem” – teszi hozzá az ügyvéd.

Balesetet okoztak Önnek, majd segítségnyújtás nélkül távoztak a helyszínről? Ne hagyja, hogy a cserbenhagyás következmények nélkül maradjon! Kérjen határozott jogi fellépést dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu oldalon!

⚖️ Mit mond a Btk.?

166. § Segítségnyújtás elmulasztása

„(1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és a segítségnyújtás elmulasztása a halállal okozati összefüggésben áll. (3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. (4) A (3) bekezdésben meghatározott súlyosabb büntetés nem alkalmazható azzal szemben, aki a segítségnyújtásra a közlekedési szabályok alapján köteles.”

234. § Közúti veszélyeztetés

„(1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt a) egy évig terjedő szabadságvesztéssel, b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évig, c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben három évig, d) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig, e) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában a közúti közlekedés szabályai a vízi és a légi közlekedés szabályait is magukban foglalják, a közút fogalmán pedig a vízi utat és a légteret is érteni kell.

Ezt olvastad már? Cserbenhagyta autóstársát: vádat emeltek egy kamionsofőr ellen