A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség vádat emelt két ukrán férfi ellen, akik banki adatokat megszerezve 59 sértettet károsítottak meg. Az elkövetők dán telefonszámokról küldött SMS-ekkel csalták tőrbe áldozataikat, majd digitális bankkártyákkal vettek fel készpénzt.

A vádirat szerint egy 25 és egy 33 éves ukrán férfi megállapodott abban, hogy telefonszámokat, majd azok segítségével bankkártyaadatokat szereznek meg. A bűncselekmények kivitelezéséhez egy banki weboldalhoz megtévesztésig hasonlító honlapot készíttettek. A 33 éves vádlott több ezer magyar telefonszámot tartalmazó fájlokat vásárolt, míg társa névtelen, „prepaid” felöltőkártyás SIM-kártyákat szerzett be.

Az elkövetők tömeges üzenetküldő alkalmazáson keresztül, többnyire dán hívószámokról küldtek SMS-eket a magyar telefonszámokra. Az üzenetekben azt állították, hogy a címzett bankkártyáját letiltották, a feloldáshoz pedig az internetbankba való bejelentkezést és adatfrissítést kérték. Az üzenetben elhelyezett link az adathalász honlapra vezette a felhasználókat.

A megtévesztett sértettek az oldalon megadták felhasználónevüket, jelszavukat, bankkártyaadataikat, a biztonsági kódot és a folyószámlájuk egyenlegét is. Az adatok birtokában a vádlottak létrehozták a bankkártyák digitalizált, elektronikus megfelelőjét a saját mobiltelefonjaikon.

A két férfi a telefonokat használva budapesti ATM-eknél vettek fel pénzt a sértettek számlájáról, valamint internetes vásárlásokat hajtottak végre. 2023. január és március között összesen 59 személynek okoztak kárt, közel 9 millió forint értékben.

A fővárosi nyomozók rajtaütöttek az elkövetőkön, az intézkedés során kriptovalutát is lefoglaltak. A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások miatt emelt vádat. Az ügyészség börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását, valamint elkobzást és vagyonelkobzást indítványozott a bíróságnak.

💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: Hogyan érvényesíthetik jogaikat az áldozatok?

• Polgári jogi igény bejelentése: A büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) 61. §-a alapján az 59 sértettnek javasolt polgári jogi igényt előterjeszteni. A lefoglalt kriptovaluta és egyéb eszközök értékesítése utáni összeg elsődlegesen a sértettek kártalanítását kell, hogy szolgálja.
• A bank felelősségének vizsgálata: A Ptk. 6:522. § alapján érdemes vizsgálni, hogy a pénzintézetek mulasztottak-e a biztonsági protokollok során, amikor engedélyezték a kártyák külső eszközre történő digitalizálását.
• Vagyonelkobzás és elsőbbség: Az ügyészség vagyonelkobzásra tett indítványa során az ügyvéd segíthet elérni, hogy az elvont javak ne az államkincstárba, hanem közvetlenül a károsultakhoz kerüljenek vissza.
• Szakértői képviselet: Az ilyen jellegű informatikai csalásoknál a bizonyítás összetett. Dr. Kiss D. Csaba segít az 59 károsultnak az adatkezelési és banktechnikai összefüggések jogi értelmezésében a bíróság előtt.

Jogtalanul emeltek le összegeket a bankszámlájáról, vagy megtévesztés áldozata lett? Forduljon szakértőhöz a hatékony kárrendezésért: dr. Kiss D. Csaba ügyvéd várja megkeresését a jogomvan.hu oldalon!

⚖️ Mit mond a Btk.?

Btk. 375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) a) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz.
(5) a) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben követik el és az (2) bekezdés a) pontja szerint minősül.

Ezt olvastad már? 87 milliót csaltak ki: kattant a bilincs egy szigetszentmiklósi férfi és strómanjai kezén