Adathalász SMS-ekkel támadnak az MVM nevében

Az MVM Next nevében küldött hamis SMS-ekre figyelmeztetnek a hatóságok, amelyekben fizetési hátralékra hivatkozva próbálnak adatokat kicsalni a felhasználóktól. Az üzenetekben szereplő hivatkozások valójában adathalász weboldalakra vezetnek, ahol a csalók banki és személyes információkat szereznek meg.

A megtévesztő üzenetek gyakran sürgető hangvételűek, és az áramszolgáltatás kikapcsolásával fenyegetve próbálják azonnali cselekvésre, kattintásra rábírni a címzetteket. Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. hangsúlyozza, hogy az általuk küldött hivatalos figyelmeztetések soha nem tartalmaznak kattintható hivatkozást. A szolgáltató azt tanácsolja, hogy az ügyfelek kizárólag a hivatalos weboldalon (www.mvmnext.hu) vagy a hivatalos mobilalkalmazáson keresztül intézzék ügyeiket.

A szakértők kérik a lakosságot, hogy kezeljék fokozott gyanakvással a váratlanul érkező linkeket, és minden esetben ellenőrizzék a böngésző címsorában szereplő domaint. Az olyan címek, mint az mvmnexthu[.]info vagy az mvmnextrendezes[.]com, egyértelműen csalókhoz köthetők. Amennyiben bárki adathalász üzenetet kap, semmiképpen ne kattintson a linkre, és ne adja meg banki adatait.

Online csalók strómanjai ellen emelt vádat a Bács-Kiskun vármegyei ügyészség

Így védekezhet az adathalászat ellen

A MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. és a hatóságok több fontos tanácsot is megfogalmaztak:

Ne kattintson az SMS-ben érkező hivatkozásokra.
Ügyeit kizárólag hivatalos ügyfélszolgálaton vagy az eredeti alkalmazáson keresztül intézze.
Kezelje gyanakvással az e-mailben vagy SMS-ben érkező linkeket, különösen, ha azok sürgetőek.
Mindig ellenőrizze a weboldal címét a böngésző címsorában.
Fontos: a hivatalos figyelmeztető üzenetek nem tartalmaznak kattintható linket.

💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: Mit tegyen, ha csalók áldozatává vált?

Azonnali kármentés: Ha megadta az adatait, az első lépés a bank értesítése. Bizonyos esetekben a bank felelőssége is felmerülhet, ha nem biztosított megfelelő védelmi mechanizmusokat, de ehhez szakértői jogi vizsgálat szükséges.
Feljelentés és bizonyítékok: Mentse el az SMS-t, készítsen képernyőfotót a hamis weboldalról és a linkről. Ezek a digitális bizonyítékok nélkülözhetetlenek a nyomozáshoz és a későbbi kártérítési igényekhez.
Sérelemdíj és kártérítés: Amennyiben az elkövetőket elfogják, a sértettek polgári jogi igényt terjeszthetnek elő a büntetőeljárásban a kicsalt összegre, valamint a visszaéléssel okozott egyéb károkra.
Szakértői segítség a bankkal szemben: Gyakori tapasztalat, hogy a bankok az ügyfél gondatlanságára hivatkozva elutasítják a kártérítést. Dr. Kiss D. Csaba segíthet elemezni, hogy fennáll-e a banki biztonsági rendszerek hiányossága, ami megalapozhatja a pénzintézet helytállási kötelezettségét.

Adathalászok áldozata lett, és leemelték a pénzét a számlájáról? Kérjen határozott jogi segítséget dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu oldalon!

⚖️ Mit mond a Btk.?

Az adathalász tevékenységet az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalásként szabályozza a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 375. §-a:

„375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban tárolt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz, vagy b) a nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt okoz, vagy b) a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy b) a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (5) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt információs rendszer felhasználásával kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával követi el, az (1)–(4) bekezdés szerint büntetendő.