Mobilalkalmazás
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal revizorai 413 millió forintnyi adótartozást állapítottak meg egy korábban már vizsgált cégnél. A vállalkozás fiktív számlákkal és bevétel-elrejtéssel próbálta csökkenteni fizetési kötelezettségét, de a bíróság jogerősen a hatóságnak ítélt.
Ismételt ellenőrzést tartottak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai egy olyan zöldségkereskedelemmel foglalkozó társaságnál, amely papíron százmilliós veszteséget mutatott ki. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a cég jelentős bevételeket titkolt el, miközben fiktív számlák felhasználásával jogosulatlanul vont le általános forgalmi adót.
A NAV Békés Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága összesen 413 millió forintnyi adóhátralékot állapított meg. Bár az érintett gazdasági társaság vitatta a megállapításokat és több jogorvoslati fórumot is megjárt, a bíróság végül a NAV javára döntött. A döntés értelmében a vállalkozásnak a teljes összeget meg kell fizetnie az államkincstár részére.
A hatóság már az eljárás megindításakor biztosítási intézkedéseket foganatosított a követelés behajtása érdekében. Ennek keretében üzletrészeket, valamint különféle ingó és ingatlan vagyonelemeket foglaltak le a cégnél, így garantálva a több mint 400 millió forintos költségvetési bevétel megtérülését a hosszú ideig tartó jogvita ellenére is.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. § (1) bekezdése szerint a költségvetési csalást az követi el, aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettségteljesítése végett mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, illetve a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
A (4) bekezdés a) pontja alapján a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, amely a 462. § (3) bekezdése szerint a kétszázmillió-egyköröktől ötszázmillió forintig terjedő összeget jelenti
