A Somogy Vármegyei Főügyészség vádat emelt egy budaörsi nő és negyven társa ellen, akik egy kiterjedt bűnszervezetet működtetve közel 1,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. A fiktív számlázási láncban részt vevő cégek élére strómanokat ültettek, a jogtalanul kicsalt pénzeket pedig készpénzben juttatták vissza a megbízóknak.

A vádirat szerint az ötvenes éveiben járó budaörsi asszony 2021 januárja és 2023 decembere között irányította a cégvezetőkből, ügyintézőkből, könyvelőkből és pénzfutárokból álló bűnszervezetet. A csoport célja az volt, hogy különböző gazdasági társaságok fiktív költségszámlák segítségével csökkenteni tudják az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségüket.

A hálózatban részt vevő cégeket a vádlott rokonai vagy olyan strómanok vezették, akik pénzért vállalták a tisztséget, de a cégek felett a bűnszervezet rendelkezett. A számlagyárat igénybe vevő mintegy 30 cég vezetői valótlan gazdasági eseményekről állíttattak ki számlákat, majd az összegeket átutalták. A pénzt a bűnszervezet vezetőjének fia vette fel készpénzben a bankszámlákról, majd a „szolgáltatási díj” levonása után visszajuttatta a megbízóknak.

A bűnszervezet tevékenysége három év alatt közel 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az államnak. A Somogy Vármegyei Főügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában a bűnszervezet hat vezetőjére fegyházbüntetést, 15 vádlottra börtönbüntetést indítványozott. A további 20 vádlott esetében – akik közül többen egyezséget kötöttek a hatóságokkal – felfüggesztett börtönbüntetésre vagy pénzbüntetésre tettek javaslatot. Az egyezségeknek köszönhetően eddig 532 millió forint térült meg a kárból.

§ Mit mond az Ügyvéd?

Az egyezségkötések és azok következményei okán alapvetően nehéz lehet a védekezés az ilyen típusú ügyekben, de természetesen vannak speciális megoldási lehetőségek. A bűnszervezetben történő minősítés nagyon súlyos büntetés kiszabásához is vezethet, ezért is fontos a helyes eljárás megválasztása a vádlottak részéről ‒ mondta dr. Kiss D. Csaba ügyvéd. 

⚖️ Mit mond a Btk.?

Btk. 396. § – Költségvetési csalás

(1) Alapeset – vétség

Aki
a) a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy a költségvetésből származó pénzeszköz tekintetében
– mást tévedésbe ejt,
– tévedésben tart,
– valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
– valós adatot eltitkol,

vagy
b) költségvetési kedvezményt jogosulatlanul vesz igénybe,

vagy
c) költségvetési pénzeszközt a céltól eltérően használ fel,

és ezzel vagyoni hátrányt okoz,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Minősített eset – jelentős vagyoni hátrány / elkövetési mód

A büntetés kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
– a költségvetési csalást jelentős vagyoni hátrányt okozva, vagy
– üzletszerűen, vagy
– bűnszövetségben
követik el.

(4) Súlyosabban minősülő eset – különösen nagy vagyoni hátrány

A büntetés kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
különösen nagy vagyoni hátrányt okoz.

(5) Legsúlyosabb minősítés – különösen jelentős vagyoni hátrány

A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás
különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.

Ezt olvastad már? Gépfegyver, éleslőszer, hajó, sportrepülő, nagyértékű ingatlanok, drága autók… – Megtérült az 1,2 milliárd adóhiány