A Ceglédi Járási Ügyészség vádat emelt két nagykőrösi nő ellen, akik közül az egyik magánéleti és egészségügyi problémákra hivatkozva több száz millió forintot csalt ki ismerőseitől. Az összegek jelentős részét szerencsejátékra költötték.

A vádirat szerint a két nő egy háztartásban élt Nagykőrösön. Az idősebb vádlott átadta bankkártyáját és a számlája feletti rendelkezési jogot a fiatalabb, munkanélküli társának. A fiatalabb nő elhatározta, hogy csalásokból fog pénzhez jutni, ezért ismerősi körükből kért kölcsönöket saját maga, valamint kitalált személyek állítólagos magánéleti és egészségügyi gondjaira hivatkozva.

A vádlott 2021-ben lépett kapcsolatba egy közel 80 éves, üzletet üzemeltető férfival. Annak érdekében, hogy a kért összegek jogosságát igazolja, a nő egy közösségi oldalon álprofilokat hozott létre. Ezeken keresztül 2021 tavaszától üzenetekben kért segítséget betegségekre, kórházi kezelésekre és halálesetekre hivatkozva. A segítő szándékú idős sértett összesen több mint 205 millió forintot adott át a nőnek.

Egy másik ismerősétől hasonló módszerrel több mint 13 millió forintot csalt ki az elkövető.

A csaló nő élettársa tudott arról, hogy a bankszámlára érkező összegek bűncselekményből származnak, ennek ellenére továbbra is biztosította a számla használatát. Az így megszerzett pénzt a vádlottak felélték, illetve jelentős részét szerencsejátékra fordították.

A Ceglédi Járási Ügyészség a fiatalabb nőt kétrendbeli minősített csalás bűntettével vádolja, és végrehajtandó szabadságvesztés, valamint közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. A másik vádlottal szemben minősített pénzmosás bűntette miatt emeltek vádat, rá felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérték.

A vádlottak bűnösségéről a Ceglédi Járási Bíróság fog dönteni.

⚖️ Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 373. § (1) bekezdése szerint: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”

A büntetési tétel a kár összegétől és a minősítő körülményektől függ. Az ügyben szereplő 205 millió forint a 373. § (6) bekezdés a) pontja alapján különösen nagy kárt okozó csalásnak minősül (ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között), amely öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A 399. § (1) bekezdése alapján a pénzmosást az követi el, aki: „a) más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot megszerez, megőriz, kezel, használ, felhasznál, azon vagy annak ellenértékén a bűncselekmény elkövetője vagy más javára bármilyen gazdasági tevékenységet végez, b) az a) pontban meghatározott dolog eredetét, a dolgon fennálló jogot vagy a dolog helyét, a dolog feletti rendelkezési jogot vagy a dologban bekövetkezett változásokat eltitkolja, vagy a dologgal kapcsolatos egyéb tényeket elhallgatja.”

A 399. § (3) bekezdés a) pontja szerint a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.

Ezt olvastad már? Vigyázat: Rendőrségi felületet másolnak az adathalász csalók