Több mint 4,6 millió forint értékű adózatlan cigarettát találtak a NAV pénzügyőrei egy kisbuszban az M1-es autópályán. A csempészárut füstölt halakat és tenger gyümölcseit tartalmazó csomagokba rejtették.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei az M1-es autópálya Győr-Moson-Sopron vármegyei szakaszán ellenőriztek egy Ukrajnából Angliába tartó kisbuszt. A jármű román sofőrje és három utasa azt állította, hogy a saját poggyászaikon kívül feladott csomagokat is szállítanak.

A járőrök a raktér átvizsgálása mellett döntöttek, ahol több felcímkézett küldeményt találtak. A csomagok szúrópróbaszerű felbontásakor először különféle élelmiszerek – füstölt halak, szárított húsok, aszalt paradicsomok, sajtok és tenger gyümölcsei – kerültek elő. A finomságok közé rejtve azonban a pénzügyőrök hamarosan megtalálták a valódi szállítmányt.

A csempészáru és a következmények

Az élelmiszerek alól összesen 1 870 doboz, ukrán zárjeggyel ellátott cigaretta került elő. Az egyenruhások a több mint 4,6 millió forint értékű csempészárut lefoglalták. A sofőr a jövedéki törvénysértés mellett költségvetési csalás bűncselekménye miatt indított eljárásra, valamint egy közel 7 millió forintos bírságra is számíthat – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

⚖️ Mit mond a Btk.?

A cikkben szereplő cselekményekről a 2012. évi C. törvény (Büntető Törvénykönyv) a költségvetési csalás tényállása alatt rendelkezik. Ez a bűncselekmény foglalja magában többek között a jövedéki adóra vonatkozó szabályok megszegését is, ha azzal a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoznak.

A költségvetési csalásról:

A Btk. 396. § (1) bekezdése szerint:

„Aki a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó juttatás, jogosultság megállapítása szempontjából jelentős tény, adat vagy körülmény valóságnak meg nem felelő kapuként történő feltüntetésével vagy elhallgatásával, b) hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú okirat felhasználásával, c) jövedéki termék esetében a külön jogszabályban előírt zárjegy vagy adójegy nélküli termék forgalomba hozatalával vagy azzal való kereskedéssel, vagy d) csempészettel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el.”

A büntetési tétel a vagyoni hátrány mértékétől függően súlyosbodik. A 4,6 millió forintos érték nagyobb vagyoni hátránynak minősül.

• Nagyobb vagyoni hátrányra (500 001 Ft – 5 000 000 Ft): a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés.
• Jelentős vagyoni hátrányra (5 000 001 Ft – 50 000 000 Ft): a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
• Különösen nagy vagyoni hátrányra (50 000 001 Ft – 500 000 000 Ft): a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
• Különösen jelentős vagyoni hátrányra (500 000 000 Ft felett): a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.