„Nem akart megdögleni, ezért vascsővel fejeztem be” – életfogytiglanra ítélték az albertirsai családirtót

2025. augusztus 28. 17:00
ZSH
levente, WikiMedia Commons CC0

Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak a hirdetések megjelenítését, ezért azok nem láthatók.

Életfogytig tartó fegyházra ítélte jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla N. Arnoldot, aki 2023-ban brutális kegyetlenséggel végzett feleségével és kétéves kislányával Albertirsán. A férfi legkorábban 30 év múlva, 2053-ban bocsátható feltételes szabadságra.

A család tragédiája

A házaspár néhány évvel a tragédia előtt költözött Albertirsára. Kapcsolatuk régóta megromlott, Andrea többször panaszkodott ismerőseinek, hogy férje bántalmazza. Távoltartást is kért ellene, amelyet a bíróság el is rendelt.
Házasságukból 2020-ban született egy kislány, a nőnek pedig volt egy 10 éves fia korábbi kapcsolatából. A gyilkosság idején a fiú az édesapjánál volt.

A végzetes éjszaka

2023 nyarán N. Arnold nem találta otthon a feleségét és a gyermeküket. Amikor hazaértek, a férfi és Andrea összeveszett. A férfi két széket vágott hozzá, majd egy vascsővel 130-szor sújtott le rá, szinte a felismerhetetlenségig megverve. Ezután bement a fürdőszobába, ahol a kislány tartózkodott, és puszta kézzel megfojtotta.

A gyilkosság után saját magáról készített videót, amelyben beismerte tettét:

„Tegnap este 11 körül megöltem a családomat, de nem tudom, hogyan történt. Többször is megpróbáltam helyrehozni a kapcsolatunkat, de nem sikerült. Provokált és provokált, és eldurrant az agyam. Agyba-főbe vertem székekkel, nem akart megdögleni, ezért vascsővel befejeztem.”

A felkavaró felvételen azt is mondta, hogy bár brutálisan bántalmazta, mégis szerette Andreát:

„Ő volt életem szerelme. Miért kellett ennek így végződnie? Miért nem tudtunk egy boldog család lenni? Alig vártam, hogy játszani tudjak a kislányommal, és ez lett belőle. Megfojtottam, hogy ne legyen árva. A kislányom békésen alszik, beraktam egy cumit a szájába, mert azt szereti.”

A vallomások

A férfi a bíróságon eleinte csak a felesége bántalmazását ismerte be, később azonban a gyermeke megölését is bevallotta. Azt állította, hogy dühében „állatként viselkedett”, és nem akarta elhinni, hogy képes volt a tettére. A gyilkosság után öngyilkosságot kísérelt meg, majd végül ő maga hívta a segélyhívót.

Az ítélet

Az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék 2025 februárjában háromszorosan minősülő emberölés miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte N. Arnoldot, azzal, hogy legkorábban 30 év után szabadulhat.

Az ügyészség tényleges életfogytiglan kiszabását kérte, a védelem viszont azt szerette volna elérni, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét 25 évben határozzák meg.

A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Ez azt jelenti, hogy a férfi legkorábban 2053-ban szabadulhat feltételesen.

A bíróság nyomatékos enyhítő körülményként értékelte az önfeljelentést, a büntetlen előéletet, valamint azt, hogy a vádlott ténylegesen megkísérelt öngyilkosságot a tett után.

Az ügyész szerint viszont a férfi még a saját gyermekével szemben sem ismert könyörületet, ezért társadalomra való veszélyessége miatt végleg izolálni kellett volna.

Az elkövető anyja a korábbi tárgyaláson úgy nyilatkozott: szerinte fia „öt évet sem érdemelt volna, nemhogy életfogytiglant”.

24.hu

Mit mond a Btk.?

Btk. 160. § – Emberölés

(1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az emberölés alapeseténél súlyosabban minősül, és tíztől húsz évig, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő többek között, ha
a) előre kitervelten,
b) különös kegyetlenséggel,
c) több ember sérelmére,
d) a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.

N. Arnold esetében mindhárom minősítő körülmény megállapítható volt: különös kegyetlenség, több ember sérelmére, valamint a saját kiskorú gyermekének megölése. Ezért született jogerős életfogytig tartó fegyházbüntetés.

Megosztás: