Vádemelés műszaki vizsgaállomáson történt korrupció ügyében

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádat emelt egy Heves vármegyei kormánytisztviselő és további 15 személy ellen bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása, valamint más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a vizsgabiztos hosszabb időn keresztül, pénzért és más juttatásokért cserébe megszegte hivatali kötelezettségeit.

Pénz és ajándék az előnyökért

Mint arról már korábban beszámoltunk, a Heves Vármegyei Kormányhivatal egyik kormánytisztviselője külföldi gépjárművek magyarországi forgalomba helyezésével összefüggésben tartott fenn kapcsolatot autóbehozatallal és -értékesítéssel foglalkozó cégek és vállalkozások képviselőivel. A vádirat szerint ezek a személyek – esetenként saját ügyfeleiktől beszedett pénzből – rendszeresen fizettek a vizsgabiztosnak, hogy a benyújtott kérelmeknek megfelelően, soron kívül vagy indokolatlanul állítsa ki a szükséges hatósági iratokat.

A juttatások nemcsak készpénzt, hanem több esetben szeszes italt is tartalmaztak. Cserébe a tisztviselő eltekintett a vizsgára bocsátott járműveknél tapasztalt hiányosságok szankcionálásától, lehetőséget biztosított a hibák kijavítására az eljárás megszakítása helyett, és soron kívüli ügyintézést végzett.

A vizsgabiztos több mint harminc esetben szegte meg hivatali kötelezettségeit, ezzel több százezer forint jogtalan előnyhöz jutva.

Nyomozás és vádemelési indítvány

A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése nyomán indult ügyben a kormánytisztviselő jogviszonya időközben megszűnt. Az ügyészség a fő vádlott esetében végrehajtandó börtönbüntetést, pénzbüntetést, a foglalkozástól és a közéleti tevékenységtől való eltiltást, valamint vagyonelkobzást indítványozott.

Az ügyészség közölte, hogy a közelmúltban hasonló bűncselekmények miatt Pest vármegyében 27, Somogy vármegyében pedig 2 ember ellen emeltek vádat műszaki vizsgaállomásokon történt korrupciós ügyekben – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv 293. § (1) bekezdése szerint, aki hivatalos személyként jogtalan előnyt kér, fogad el vagy annak ígéretét elfogadja, bűntettet követ el, amely alapesetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Bűnszövetségben, üzletszerűen vagy jelentős előnyért történő elkövetés esetén a büntetés két évtől nyolc évig, különösen súlyos minősítés mellett akár tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet.