Vesztegetés a vizsgaállomáson: 59 ember ellen emeltek vádat

Bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a nyomozó ügyészség 59 személlyel szemben. A kecskeméti vizsgaállomáson rendszeresen fogadtak el készpénzt és ajándékokat ügyfelektől.

[Archivált média]

Pálinka, boríték, „egy perc” – így ment a vesztegetés

A vádirat szerint a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal tíz kormánytisztviselője a kecskeméti műszaki vizsgaállomáson dolgozott, és rendszeres anyagi haszonszerzés céljából fogadott el pénzt és kisebb ajándéktárgyakat – például pálinkát – a vizsgáztatás során.

[Archivált média]

Az ügyfelek ügyintézésenként legalább ötezer forintot fizettek, a vizsgabiztosok pedig a megállapodás szerint gyűjtötték és vezették a beérkező pénzeket. A rendszer része volt az is, hogy a nyilvántartásokban a pénzösszegeket kódoltan, „egy perc” megnevezéssel szerepeltették, majd a munkanap végén egyenlő arányban osztoztak az összegyűjtött összegeken.

A vád szerint a korrupciós gyakorlat legalább 100 munkanapot érintett, és 1068 alkalommal történt jogtalan előnyszerzés. A kormánytisztviselők mindegyike beismerő vallomást tett a nyomozás során.

Ügyfelek is a vádlottak padján – börtön, pénzbüntetés, eltiltás várhat rájuk

A 49 ügyfél szintén a vádlottak között van, őket hivatali vesztegetés miatt vádolja az ügyészség. Volt, aki saját nevében járt el, másokat cégek vagy magánszemélyek hatalmaztak meg. A vád szerint személyes ismeretségük révén szoros kapcsolatot tartottak fenn a vizsgabiztosokkal, akiket azért fizettek, hogy gördülékenyebben menjen az ügyintézés.

A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség vádiratában letöltendő börtönbüntetést, pénzbírságot, valamint foglalkozástól és közügyektől való eltiltást és vagyonelkobzást indítványozott a hivatali személyekkel szemben. A nyomozásban a Nemzeti Védelmi Szolgálat is közreműködött – adta hírül a Központi Nyomozó Főügyészség.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 290. § (1) bekezdése szerint passzív hivatali vesztegetés bűntettét követi el az a hivatalos személy, aki jogtalan előnyt kér, elfogad vagy jogtalan előny ígéretét elfogadja, vagy rá tekintettel harmadik személynek jogtalan előnyt kér, illetve elfogad. Ez a bűncselekmény alapesetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Amennyiben a passzív hivatali vesztegetést üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el, a (3) bekezdés alapján a büntetés kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.