Vádat emelt a Győri Járási Ügyészség egy 40 éves férfival szemben, aki a vád szerint nem akarta kifizetni autója 40 ezer forintos javítási költségét, ezért megpróbált elhajtani a műhelyből. Az autószerelő a motorháztetőre kapaszkodott, a sofőr azonban így is gyorsított, majd hirtelen fékezett, amitől a férfi az úttestre esett.
A vádirat alapján az eset még 2025 májusában történt, amikor a sértett autószerelő a saját műhelyébe szállította a férfi műszaki hibás gépkocsiját, és elvégezte a javítást. A mentés és a defektes gumiabroncs cseréje mindösszesen 40 ezer forintba került, ám a terhelt nem akarta kifizetni a munkadíjat. Miután a kerékcsere befejeződött, a férfi beült a kocsiba, és elindult a telephelyről.
A szerelő a jármű mellé lépett, hogy megakadályozza a távozást, és amikor látta, hogy az elkövető nem áll meg, felkapaszkodott a motorháztetőre. A sofőrt ez nem tántorította el: gázt adott, majd hirtelen fékezett, amitől a sértett az úttestre zuhant és nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A vádlott anélkül hajtott el, hogy ellenőrizte volna a szerelő állapotát, ráadásul az autón maradt a kifizetetlen, így a sértett tulajdonát képező abroncs is – közölte a Győri Járási Ügyészség.
Ezt olvastad már? Kővel dobta be egy autó szélvédőjét a felbőszült motoros Folyásnál
A vádhatóság rablás, közúti veszélyeztetés, valamint minősített segítségnyújtás elmulasztása bűntettével vádolta meg a férfit. A halmazati szabályok értelmében a terhelttel szemben akár tizenegy évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az ügyben a végső döntést a Mosonmagyaróvári Járásbíróság hozza majd meg.
💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: A sérült szerelő jogai és a kárigények érvényesítése
- Sérelemdíj a közvetlen veszélyeztetés és a fizikai sérülés miatt: A motorháztetőn történő elhurcolás, az úttestre zuhanás, az átélt trauma és az elkövető általi magára hagyottság felvetheti a sértett személyiségi jogainak (különösen a testi épséghez, az egészséghez és az emberi méltósághoz fűződő jogainak) súlyos sérelmét. Ez a sérelem adott esetben sérelemdíj iránti igény alapja lehet. A követelés megítélése és összege a bíróság egyedi mérlegelésétől és a bizonyítottságtól függ. A Be. a sérelemdíj büntetőeljárásban való érvényesítését szűkebb körben teszi lehetővé; ezért azt a gyakorlatban gyakran külön polgári perben érvényesítik.
- A polgári jogi igény és a közvetlen vagyoni károk: A sértett a büntetőeljárásban magánfélként elsősorban a vádlottal szemben terjeszthet elő polgári jogi igényt a bűncselekménnyel közvetlenül összefüggő vagyoni káraira. Ide tartozik a meg nem fizetett 40 000 forintos javítási és alkatrészdíj (munkadíj, mentés, gumiabroncs), az esés következtében megrongálódott munkaruha vagy eszközök értéke, az orvosi ellátás költségei, valamint a sérülés miatti igazolható keresetkiesés.
- A polgári jogi igény eljárási korlátai: Amennyiben a büntetőeljárásban előterjesztett polgári jogi igény elbírálása a büntetőpert jelentősen késleltetné, vagy összetett bizonyítást igényelne, a bíróság az igény érvényesítését egyéb törvényes útra, azaz külön polgári perre utasíthatja.
- A tárgyi bizonyítékok és a látlelet ereje: A felelősségre vonásban és a cselekmény bizonyításában a helyszíni szemle jegyzőkönyve, a sérülésekről felvett orvosi látlelet, a műhely munkalapjai és számlái, valamint a szemtanúk vallomásai alapvető eljárási bizonyítékként szolgálnak.
Ha bűncselekmény vagy jogsértés következtében sérelem vagy anyagi kár érte, és szeretné hatékonyan érvényesíteni sértetti, kártérítési vagy személyiségvédelmi jogait, kérjen szakszerű jogi támogatást dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu weboldalon.
Ezt olvastad már? Büntetőfékezett, versenyzett, a nemi szervét mutogatta az apuka az M2-en, mindezt 5 gyerek előtt
