Késsel kényszerítette áldozatát egy szexuális erőszaktevő Tatabányán

Vádat emelt a Tatabányai Járási Ügyészség azzal az ittas férfival szemben, aki rátámadt egy nőre az utcán, majd késsel fenyegetve szexuális cselekményre kényszerítette. A támadó csak akkor hagyta abba az erőszakot, amikor az áldozat segítségért kiáltott. A férfi ezután dühé­ben több­ször ököl­lel meg­ütöt­te, és meg­rúg­ta a nőt.

A vádirat szerint a súlyos bűncselekmény 2024. november 24-én, a hajnali órákban történt Tatabányán. Az alkohol befolyása alatt álló férfi az utcán találkozott a sértettel, akinek belemarkolt a hajába, és erőszakkal egy lakóház előtt található bokorhoz vonszolta. Az elkövető egy kést rántott, amivel folyamatosan fenyegette a nőt, miközben akarata ellenére szexuális cselekményt végzett vele.

Az áldozat hangosan segítségért kiáltott, ami megzavarta a támadót, így az felhagyott a szexuális erőszakkal. A férfi ezután dühé­ben több­ször ököl­lel meg­ütöt­te, és meg­rúg­ta a nőt. A sértett a bántalmazás következtében három hónap alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség tájékoztatása szerint a Tatabányai Járási Ügyészség szexuális erőszak bűntette, valamint súlyos testi sértés bűntette miatt nyújtotta be a vádiratot a bíróságra. A vádhatóság az elkövetővel szemben letöltendő börtönbüntetés kiszabását, valamint a közügyek gyakorlásától való eltiltást indítványozott.

⚖️ Ügyvédi szemmel: A brutális személy elleni erőszak büntetőjogi következményei

A tatabányai eset a személyi szabadság és a szexuális önrendelkezés elleni súlyos támadás. Partnerünk, dr. Kiss D. Csaba rámutat: a rendelkezésre álló leírás alapján a cselekmény szexuális erőszak bűntettének minősülhet (Btk. 197. §), mivel az elkövető erőszakkal és közvetlen fenyegetéssel kényszerítette a nőt szexuális cselekményre. A sértett három hónap alatt gyógyuló sérülései emellett a súlyos testi sértés megállapítását is megalapozhatják (Btk. 164. §).

A sértett szempontjából a késsel történő fenyegetés és az azt követő ütlegelések, rúgások a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként értékelhetők. „A segítségkérés megzavarta az elkövetőt, az ezt követő bosszúból végrehajtott bántalmazás pedig az elkövető társadalomra veszélyességét mutatja, ami a büntetési tétel mérlegelésekor jelentős súllyal eshet latba, így az ügyészség letöltendő szabadságvesztésre irányuló indítványa jogilag teljesen reális” – teszi hozzá az ügyvéd.

Bűncselekmény áldozata lett, vagy súlyos anyagi és erkölcsi kár érte? Forduljon szakértőhöz a hatékony jogi képviseletért és a kár megtérítéséért: dr. Kiss D. Csaba elérhetősége: jogomvan.hu.

Ezt olvastad már? Kormányhivatali dolgozót bántalmaztak Tatabányán