Vádat emeltek az ellen a férfi ellen, aki 2025 júniusában konyhakéssel támadt rá élettársa családtagjára, valamint a segítségére siető két másik emberre. A szúrások következtében mindhárom áldozat megsérült, a bántalmazótól emellett jelentős mennyiségű kábítószert is lefoglaltak.
A vádirat szerint a férfi 2025 júniusában jelent meg élettársa családjánál, miközben az oldaltáskájában egy konyhakést vitt magával. A helyszínen szóváltás alakult ki, aminek során a vádlott azzal fenyegetőzött, hogy mindenkit megöl. A lakásban tartózkodók megijedtek tőle, ezért bezárták a bejárati ajtót, ám a férfi azt lábbal berúgta, majd behatolt az ingatlanba.
Odabent a késével a család egyik férfitagját a fején, a nyakán és a vállán is megszúrta. A sértett próbált védekezni, feltartotta a kezeit, így a vádlott a két karján többször megvágta. A bántalmazott férfi védelmére egy nő, valamint a társasházban lakó másik férfi is sietett, de a támadó nekik is sérülést okozott.
A rendszeres kábítószer-fogyasztó vádlottól a rendőrök jelentős mennyiségű szintetikus kannabiszt foglaltak le. A vádhatóság más bűncselekmények mellett emberölés bűntettének kísérletével vádolja az elkövetőt, és végrehajtandó szabadságvesztés, valamint közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. A vádlott büntetőjogi felelősségéről a Szombathelyi Törvényszék dönt — derül ki a Vas Megyei Főügyészség közleményéből.
💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: Milyen sérelemdíj és kártérítés illeti meg az áldozatokat?
- Személyiségi jogsértés és sérelemdíj (Ptk. 2:52. §): A bezárt ajtó berúgása, a halálos fenyegetések, a fejre és nyakra mért késszúrások, valamint a segítségre sietők bántalmazása valamennyi sértett testi épségét, egészségét, emberi méltóságát és magánszféráját súlyosan sérthette. A Ptk. 2:52. § alapján a sérelemdíj megítéléséhez a személyiségi jogsértés tényét kell bizonyítani, további vagyoni hátrány igazolása nem szükséges. A sérelemdíj nem jár automatikusan fix összegben: a bíróság a mérték megállapításakor értékeli a jogsértés súlyát – amely körben az életveszélyes helyzet kiemelt súlyosító tényező –, a testi sérülések jellegét, a maradandó testi hegek vagy funkciókiesések (például a védekező karok ín- és idegsérülései) mértékét, az átélt halálfélelmet, a traumatikus élményt követő lelki reakciókat (szükség esetén szakértőileg alátámasztott poszttraumás tüneteket), valamint a sértettek életvitelére és biztonságérzetére gyakorolt tartós hatást. A Be. alapján a sérelemdíj büntetőeljárásban polgári jogi igényként kizárólag az 571. § (2b) bekezdésében meghatározott kivételes esetben érvényesíthető; ezért ezt a nem vagyoni követelést a sértettek rendszerint külön polgári perben terjesztik elő.
- A közvetlen vagyoni károk és az egészségügyi kiadások megtérítése: Mindhárom sérült követelheti a bűncselekménnyel közvetlen okozati összefüggésben felmerült, igazolt vagyoni kárának megtérítését. Ide tartoznak a sürgősségi ellátással, műtétekkel, sebkezeléssel és gyógyszerekkel kapcsolatos költségek, a munkaképesség-csökkenésből eredő igazolt keresetkiesés, a vérrel szennyezett vagy tönkretett ruházat értéke, valamint a berúgott bejárati ajtó és zár helyreállítási költsége. A vádbeli cselekmény közvetlen következményeként keletkezett igazolt vagyoni kárra a sértettek magánfélként polgári jogi igényt terjeszthetnek elő a vádlottal szemben a büntetőperben; a bíróság a polgári jogi igényt a Be. szabályai szerint egyéb törvényes útra (külön polgári perre) utasíthatja.
- A segítségnyújtók védelme és jogaik önálló érvényesítése: A bántalmazott családtag védelmére siető nő és a szomszéd férfi jogilag önálló sértettnek minősülnek. A fellépésük a bajba jutott ember védelmét szolgálta; az elkövető a nekik okozott kárért és sérelemért polgári jogilag felel, a büntetőjogi felelősség pedig a bíróság által megállapított bűncselekmények alapján alakul. Mind a sérelemdíjra, mind a vagyoni kártérítésre vonatkozó igényeiket önállóan, a saját sérüléseik és költségeik alapján jogosultak érvényesíteni. A kártérítés tényleges behajthatóságát azonban a gyakorlatban az határozza meg, hogy a letartóztatásban lévő, szabadságvesztésre indítványozott terhelt rendelkezik-e végrehajtható jövedelemmel vagy vagyonnal.
- Igazságügyi orvosszakértői és nyomszakértői bizonyítás: A több emberen, kísérleti szakban maradt emberölési szándék bizonyításában elengedhetetlen az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat, amely elemzi a nyaki és feji szúrások anatómiai elhelyezkedését, a szúrcsatorna mélységét, a létfontosságú erek veszélyeztetettségét, valamint a karokon keletkezett védekezési sérüléseket. A támadás eszközét (a lefoglalt konyhakést), a behatolás nyomait (a berúgott ajtó törésfelületeit) és a helyszínen lévő biológiai, illetve DNS-nyomokat a rendőrségi helyszíni szemle és az igazságügyi nyomszakértői vélemény rögzíti, alátámasztva az elkövetés dinamikáját.
Ha súlyos erőszakos bűncselekmény következtében testi sérülés vagy anyagi kár érte, és szeretné hatékonyan érvényesíteni sértetti, kártérítési vagy személyiségvédelmi jogait, kérjen szakszerű jogi támogatást dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu weboldalon.
