A Miskolci Törvényszék elsőfokú ítéletet hozott két fiatal ügyében, akik 2024 augusztusában egy lakatlan házba csaltak és megerőszakoltak egy 15 éves, enyhén értelmi fogyatékos lányt. Az elsőrendű vádlottat nyolc év hat hónap, társát négy év szabadságvesztésre ítélték.

A megállapított tényállás szerint a sértett 2024 augusztusában egy este kerékpárjával tartott hazafelé, amikor a két vádlott a helyi futballpálya mellett leszólította. A terheltek megegyeztek abban, hogy egy távolabbi, lakatlan házhoz viszik a lányt szexuális közösülés céljából. Egy hamis ürüggyel az ingatlanhoz csalták a sértettet, ahol az I. rendű vádlott a csuklójánál fogva az épületbe húzta, testszerte fogdosta, majd tiltakozása miatt elgáncsolta.

Az I. rendű vádlott a II. rendű vádlott segítségével a földhöz szorította a lányt, és folyamatos ellenállása, valamint kérlelése ellenére közösült vele. Ezt követően a II. rendű vádlott ugyanígy, társa segítségével közösült a sértettel. A bűncselekmény után megfenyegették a lányt, hogy senkinek ne beszéljen a történtekről, de ő hazaérve beszámolt az esetről az édesanyjának.

A bántalmazás következtében a sértett nyolc napon belül gyógyuló hámsérüléseket szenvedett, azonban a cselekmény hatására súlyos mentális egészségromlás alakult ki nála.

A törvényszék tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, erőszakkal, azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többek által elkövetett szexuális erőszak, személyi szabadság megsértésének minősített esete és súlyos egészségromlást okozó testi sértés bűntette miatt ítélte el a vádlottakat. Az I. rendű vádlottat nyolc év hat hónap, a II. rendű vádlottat négy év szabadságvesztésre ítélték, emellett mindkettőjüket eltiltották a közügyektől és végleges hatállyal minden olyan foglalkozástól, amely kiskorúak nevelésével vagy gondozásával kapcsolatos.

A bíróság súlyosító körülményként értékelte a bűncselekmények halmazatát, a szexuális erőszak elszaporodottságát, a társtettességet, valamint azt, hogy a bűncselekményt beteg személy sérelmére követték el. Enyhítő körülményként vették figyelembe a testi sértésnél az eshetőleges szándékot, illetve a II. rendű vádlottnál a személyi szabadság megsértése kapcsán a bűnsegédi magatartást.

Az ítélet nem jogerős, a vádlottak és védőik fellebbeztek, az ügyészség három munkanapot tartott fenn a nyilatkozattételre. A büntetőper a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

⚖️ Mit mond a Btk.?

Btk. 197. § (1) Aki a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális erőszakot a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, c) azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el.

Btk. 164. § (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés b) súlyos egészségromlást vagy fogyatékosságot okoz.

Btk. 194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.