A legsúlyosabb kényszerintézkedés hatálya alatt sem mentesül a Magyar Nemzeti Bank ügyeit vizsgáló parlamenti testület előtti személyes megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettség alól a volt jegybankelnök. A meghallgatást november 5-re tűzte ki az országgyűlési bizottság, amelynek eljárását a büntetőeljárás fejleményei sem akasztják meg.
Az Alaptörvény és a parlamenti működésre vonatkozó jogszabályok értelmében a fogva tartott személyekre is kiterjed a vizsgálóbizottsági idézés kötelező ereje – mutatott rá Petrik Herold Erik ügyvéd a 444 felületén megjelent nyilatkozatában. A jogi szakértő kiemelte:
Az Alaptörvény és az országgyűlési törvény szerinti kötelezettség a parlamenti vizsgálóbizottság előtti megjelenés, a nyilatkozattétel, mely az előzetes letartóztatásban lévő személyre is kötelező érvényű.
Petrik szerint ebből egyenesen következik, hogy a volt jegybankelnök sem térhet ki a meghallgatás elől.
Vagyis a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése, illetve annak hatálya alatt álló személy, jelen esetben Matolcsy György sem mentesül a megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettség alól.
A testület november 5-re tervezett ülésének megtartását Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság tiszás elnöke már Matolcsy őrizetbe vételekor egyértelművé tette, majd a rádiós megszólalásában is megerősítette, hogy változatlanul számítanak a megjelenésére. A volt elnök még az elfogása előtt átvette az idézést, és jelezte részvételi szándékát. Csőszi szerint a képviselők részéről számos kérdés vár tisztázásra.
Kizárólag személyes jelenléttel tartható meg a meghallgatás
A meghallgatás lebonyolításához a bizottság vezetésének a büntetés-végrehajtási szervezettel és a Központi Nyomozó Főügyészséggel szükséges egyeztetnie, amit az ügyvéd technikai feladatnak minősített. Petrik rámutatott, hogy a bíróságokon időnként alkalmazott videós távmeghallgatás parlamenti testület előtt alapesetben nem jöhet szóba.
Az idézettnek személyesen kell jelennie a parlamenti vizsgálóbizottság előtt.
A bizottság ugyan engedélyezheti az írásbeli vallomástételt, ez azonban nem váltja ki a személyes jelenlétet, így a hatályos szabályok szerint a büntetés-végrehajtás közreműködésével állíthatják elő az őrizetbe vett volt elnököt a november 5-i ülésre.
Korlátozott vallomástételi mentesség és igazmondási teher
A volt jegybankelnök bizonyos tárgykörökben élhet a válaszadás megtagadásának jogával, amennyiben saját magát vagy valamelyik hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. A jogi szakértő ugyanakkor figyelmeztetett az igazmondási kötelezettség súlyára is.
Amiről beszél, arról viszont őszintén kell beszélnie, ugyanis ha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt hamis vallomást tesz, úgy a vizsgálóbizottság bármely tagja, elnöke, vagy bármely magyar állampolgár büntetőfeljelentést tehet hamis tanúzás miatt.
Matolcsy Ádámot is beidéznék
Az augusztus óta dolgozó parlamenti testület elnöke kezdettől fogva hangsúlyozza, hogy Matolcsy Ádám meghallgatását szintén elengedhetetlennek tartják. Csőszi szerint a jegybanki alapítványok köré szerveződött cégháló több haszonhúzóval működött, ezért a büntetőeljárások ellenére a vizsgálat nem vált okafogyottá. A bizottság október 1-jén már tartott meghallgatást, amelyen az ellenzéki Bánki Erik és Kósa Lajos adott számot a képviselőknek.
