Egy 42 éves férfit állítottak elő szeptember 13-án a Nyugati téri metróállomáson, miután rendőregyenruhában, de jogtalanul próbált hivatalos személynek látszani. A lebuktatásban egy 16 éves gimnazista segített, aki maga is rendőri pályára készül.

[Archivált média]

Gyanús egyenruha a peronon

A kora délutáni órákban figyelt fel egy 16 éves diák arra a férfira, aki a 3-as metró Nyugati téri peronján rendőregyenruhát viselt, azonban valami nem stimmelt a megjelenésével. A fiatal, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre készül, észrevette, hogy a férfi jelvényén az azonosítószám helyett csupán a „Police” felirat szerepel, ami gyanút keltett benne. Észrevételeit azonnal jelezte a szolgálatban lévő rendőröknek.

A hatóságok rövid időn belül intézkedtek, és kiderült, hogy a férfi valóban nem volt rendőr. Bár teljes, rendfokozati jelzésekkel ellátott egyenruhát viselt – beleértve a BRFK-hoz hasonló állományjelzőt és a tépőzáras „Rendőrség” feliratokat is –, nem volt jogosult ezek használatára.

Állítása szerint csak forgatott

A férfi a kihallgatás során azt mondta, hogy a barátnőjénél forgattak budaörsi otthonukban, és a forgatás után „magánhasználatra” megtartotta a jelmezt, amelyben hazautazni készült Köröladányba, Békés vármegyébe.

Elmondása szerint az egyenruhát harmincezer forintért vásárolta egy nyugalmazott rendőrtől, és azt korábban nyilvános helyen nem viselte, a jövőben pedig már nem is fogja – mivel a rendőrök a helyszínen lefoglalták tőle.

Az aluljáróban történt eset során valaki odament hozzá és jelezte, hogy egy késsel hadonászó személy van a közelben. A férfi erre állítólag csak annyit mondott: „Mindjárt jönnek a kollégák.”

Bírság és elkobzás lett a vége

A BRFK VI. kerületi Rendőrkapitánysága a férfit jogosulatlan címhasználat szabálysértése miatt 104 ezer forint pénzbírsággal sújtotta, és az egyenruhát elkobozták tőle – számolt be róla a Rendészeti Államtitkárság.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv 238. § (1) bekezdése szerint:
„Aki jogtalanul hivatalos személy látszatát kelti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A törvényi tényállás akkor valósul meg, ha az elkövető hivatalos személynek mutatja magát – például egyenruhát, azonosító jelzést vagy más megtévesztő külsőséget használ –, és ezzel a hatóság látszatát kelti. A jelen esetben a rendőri egyenruha és a „Rendőrség” feliratú jelzések ilyen látszatot keltettek, így a szabálysértés helyett akár bűncselekmény gyanúja is felmerülhetett volna, ha a szándék vagy a körülmények súlyosabbak.

A közhatalommal visszaélés (Btk. 237. §) kizárólag hivatalos személy által követhető el, így az álruhás férfira nem alkalmazható, ahogy a közokirat-hamisítás (Btk. 342. §) is csak akkor állna meg, ha valódi vagy hamis közokirat is szerepet játszott volna a megtévesztésben.