A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség vádat emelt egy nő ellen, aki rendszeresen felügyelet és élelem nélkül hagyta öt kiskorú gyermekét. Az elhanyagolás súlyosan veszélyeztette a gyerekek fejlődését.

Élelem és felügyelet nélkül maradtak a gyerekek

A vádlott férjével együtt nevelte öt kiskorú gyermekét egy Nyíregyháza melletti kistelepülésen, nehéz anyagi körülmények között. A férfi halála után a nő új kapcsolatot létesített, ezt követően pedig egyre kevésbé gondoskodott gyermekeiről. A legidősebb gyermek sem töltötte be a 12. életévét, ennek ellenére az anya gyakran napokra egyedül hagyta őket egy leromlott állapotú házban, fűtés, élelem és felügyelet nélkül.

Éheztek, kéregettek, iskolába sem jártak

Amikor otthon tartózkodott, az anya akkor sem főzött vagy takarított. A gyerekek előfordult, hogy a faluban kéregettek, mivel nem kaptak otthon ennivalót. Ruházatuk nem volt megfelelő: nem volt tiszta, a méretük sem stimmelt, és rendszeresen rühesek, illetve tetvesek voltak – orvosi ellátásban mégsem részesültek. Az óvodai és iskolai hiányzások száma meghaladta a több száz órát, mielőtt a gyerekeket kiemelték a családból, és állami gondozásba kerültek.

Vádat emeltek, börtönt kérnek az anyára

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség közlése szerint a vádlott súlyosan megszegte a gyermekneveléssel és gondozással kapcsolatos kötelességeit, ezzel veszélyeztetve gyermekeinek egészséges testi, értelmi és érzelmi fejlődését. A nő nem tanúsított megbánást, ezért az ügyészség vele szemben börtönbüntetést, gyermekekkel való kapcsolattartást kizáró foglalkozástól eltiltást, valamint szülői felügyeleti jogának megszüntetését indítványozta – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 208. § (1) bekezdése szerint „aki a nevelésére, felügyeletére bízott kiskorú veszélyeztetésével annak testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti, vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” A törvény értelmében az (3) bekezdés alapján az elkövetés rendszeressége, valamint az elhanyagolás mértéke (különösen, ha az súlyos testi vagy lelki sérülést okoz) súlyosító körülménynek számítanak, amelyek befolyásolhatják a kiszabandó büntetés mértékét, akár egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést is eredményezve.