A kapcsolódó beruházás szerződése azonban titkosított.
„A Karmelita drónelhárító rendszerével kapcsolatos szerződés minősített, minősítője a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettese”
– tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium a HVG-t a korábbi kormányfő hivatalának védelmét szolgáló beruházásról.
Arra a kérdésre, hogy a védelmi rendszer a volt miniszterelnöki hivatal funkcióváltása után is működésben marad-e, a tárca nem adott tájékoztatást. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a lap megkeresésére kifejtette, hogy a drónelhárító berendezések telepítése a modern objektumvédelem szerves részét képezi, így a rendszer kiépítése egyáltalán nem minősül rendkívüli lépésnek.
A beszerzett technológia pontos típusát és műszaki paramétereit nemzetbiztonsági megfontolásokból nem hozták nyilvánosságra. Az ilyen jellegű berendezések általánosságban alkalmasak az alacsonyan szálló, kisméretű drónok észlelésére, bemérésére, típusuk azonosítására, a biztonsági kockázatok felmérésére, valamint a hatástalanítást is magában foglaló ellenintézkedések megtételére.
Tálas hangsúlyozta, hogy az ellenséges drónhasználat nem kizárólag támadási vagy robbantási szándékot jelenthet. A szakértő meglátása szerint Budapesten lényegesen valószínűbb a kémkedési célú dróntevékenység, amelyek leleplezése és megakadályozása kiemelt biztonsági érdek.
A korszerű objektumvédelemhez hozzátartozik a drónvédelmi rendszer, a telepítés egyáltalán nem tekinthető rendkívüli intézkedésnek
A légtérvédelmi események kapcsán felidézték, hogy 2022 márciusában repült be drón Magyarországra, amely áthaladt az ország felett, és a Paksi Atomerőmű közelében is elrepült. A szerkezet összesen 40 percet tartózkodott a magyar légtérben. A honvédség parancsnoksága által az incidens alatt hozott döntések részleteit 2052-ig titkosították – számolt be róla az Index.
