Harminchat évvel a rendszerváltás után kereshetővé váltak az előző rendszerben beszervezett hálózati személyek adatai az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának újonnan aktivált adatbázisában.
A szerdai sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter jelenlétében indult el a nyitottaktak.hu weboldal. Az adatbázisban első körben több tízezer egykori hálózati személy adatai érhetők el. A rendszerből a 6-os kartonok, a beszervezési naplók és a hálózati adattárak váltak megismerhetővé, míg a részletesebb beszervezési dossziékat február 25-ig teszik közzé.
A miniszterelnök a helyszínen kiemelte, hogy egy 36 éves mulasztást pótol a mostani lépés. Értékelése szerint az iratok visszatartása korábban zsarolásokra és politikai visszaélésekre adott alkalmat, mivel egyes szereplők hozzáférhettek a dokumentumokhoz, és az évek során nevek törlésére is lehetőség nyílhatott. Emlékeztetett arra is, hogy az előző, Fidesz-KDNP vezette kormányzat huszonöt alkalommal utasította el az akták nyilvánosságára vonatkozó előterjesztéseket.
A közzétett adatok kezelésével kapcsolatban a kormányfő méltóságot és emberséget kért a nyilvánosságtól, felhívva a figyelmet arra, hogy a 6-os karton megléte önmagában nem bizonyítja a tényleges együttműködést. Rámutatott, hogy a vallási és szexuális szokásokra vonatkozó információk zártak maradnak, a fő felelősség pedig a rendszert működtető pártvezetőket és tartótiszteket terheli.
Traumát feldolgozni megbeszélés, kérdések nélkül nem lehet
– fogalmazott Magyar.
Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár igazgatója elmondta, hogy a Rákosi- és Kádár-korszakban körülbelül 150-160 ezer hálózati személy működhetett, azonban az 1956-os események, a hatvanas évekbeli iratmegsemmisítések és a rendszerváltáskori adattörlések miatt mintegy 60 ezer személyre maradt fenn adat. Az igazgató jelzése szerint a beszervezéseknél súlyos zsarolási módszereket alkalmaztak, az eredeti dokumentumokat pedig továbbra is szigorú biztonsági intézkedések mellett őrzik.
Ennél szélesebb körben nem hoztak sehol nyilvánosságra iratokat
– fejtette ki Cseh. A levéltár vezetője arra is kitért, hogy Moszkvában szintén maradhattak hiányzó dokumentumok, mivel az szovjet szervek minden iratot bekérhettek a magyar hatóságoktól.
Az esemény előzményeként Orbán Viktor volt miniszterelnök kedden közölte, hogy sorkatonai szolgálata idején, a nyolcvanas években megpróbálták beszervezni, de ezt visszautasította. A volt kormányfő nyilatkozatára azt követően került sor, hogy Panyi Szabolcs újságíró egy interjúban felvetette az érintettségét – számolt be róla a 24.hu.
