Vecsésen fogta el a rendőrség azt a 43 éves férfit, aki a rá kiszabott hétéves szabadságvesztés letöltése elől bujkált emberrablás és unokázós csalás miatt.
Cs. Henriket a Fővárosi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja körözte 2024 óta, miután nem vonult be a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe. A férfi ellen 2019-es emberrablási ügyében 5 év fegyházbüntetést, míg 2018-as csalási ügyében 2 év börtönbüntetést szabott ki a Fővárosi Törvényszék.
A 2019-es ügyben a férfi három társával elrabolta építőipari partnerét egy elszámolási vita miatt, és a szabadon engedését a tartozás megfizetésétől tették függővé. A sértett végül hitelfelvételt ígért a szabadulásáért. A 2018-as esetben társasággal együtt magukat rendőrnek kiadva tévesztettek meg egy idős asszonyt: azt állították, hogy az unokája balesetet szenvedett, és több mint kétmillió forint értékű pénzt, valamint aranyékszert csaltak ki tőle.
A hatóságok februárban európai és nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene, mivel felmerült a gyanú, hogy külföldre távozott. Miután idén júliusban felkerült a magyar TOP50-es körözési listára, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Célkörözési Osztálya vette át a keresését.
Az NNI munkatársai kiderítették, hogy a több mint két éve bujkáló férfi Magyarországon maradt, és Vecsésen vállalt munkát. A november 3-i elfogási akcióban az ORFK Bűnügyi Ellátó Igazgatóság támogató egysége is közreműködött. A férfi az intézkedés során más személy adataival próbálta igazolni magát, de a rendőrök azonosították, majd előállítása után rögtön büntetés-végrehajtási intézetbe szállították, ahol megkezdhette 7 éves szabadságvesztésének letöltését. A bíróság jogerős döntése alapján kedvezménnyel nem szabadulhat – számolt be az esetről a Nemzeti Nyomozó Iroda.
💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: Elfogott TOP50-es bűnöző – hogyan hajthatják be követeléseiket az emberrablás és a csalás áldozatai?
- Az emberrablás sértettjének sérelemdíj- és kártérítési jogai (Ptk. 2:52. §): A személyi szabadság erőszakos elvonása, a bezártság, a fenyegetések és a hitelfelvételre kényszerítés a sértett személyes szabadsághoz, testi épséghez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogait kirívóan súlyosan sértette. A Ptk. 2:52. § alapján a sérelemdíj megítéléséhez a személyiségi jogsértés tényét kell bizonyítani, külön vagyoni hátrány igazolása nem szükséges. A sérelemdíj nem jár automatikusan fix összegben: a bíróság az összeg megállapításakor mérlegeli a fogva tartás időtartamát, az átélt halálfélelmet, a kiszolgáltatottságot és a lelki traumát. Mivel a bűncselekményt többen követték el, a közös károkozás szabályai (Ptk. 6:524. §) alapján az elrablók felelőssége egyetemleges: a sértett a teljes sérelemdíjat és kártérítést bármelyik elkövetőtől követelheti.
- Az unokázós csalás idős áldozatának vagyoni és személyiségi jogai: Az idős asszony az átadott készpénz (több mint kétmillió forint) és az aranyékszerek piaci értéke erejéig közvetlen vagyoni kártérítésre jogosult. Amennyiben a büntetőperben magánfélként előterjesztett polgári jogi igényt a bíróság jogerősen megítélte, az a megfelelő bírósági végrehajtási záradék vagy végrehajtási lap alapján hajtható végre; ha a bíróság egyéb törvényes útra utasította, az igény polgári perben érvényesíthető. Emellett a rendőrnek kiadás, a családi vészhelyzet színlelése és az ebből fakadó súlyos sokk miatt az emberi méltóság és a személyes biztonságérzet megsértése címén sérelemdíj-igény is megalapozott lehet. A bűncselekményben részt vevő társak e vagyoni kárért ugyancsak egyetemlegesen felelnek.
- Kielégítés a büntetés-végrehajtási intézetben és végrehajtási lehetőségek: A büntetés-végrehajtási intézetbe való beszállítással az elítélt elérhetővé vált a bírósági végrehajtó számára. A bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) alapján az önálló bírósági végrehajtó intézkedhet a fellelhető vagyon, bankszámlák, gépjárművek vagy ingatlanok ellen, valamint – amennyiben az elítélt a fogva tartása alatt ténylegesen díjazott munkát végez – letiltást kezdeményezhet a bv-intézet által folyósított munkadíjra, a jogszabályi levonási korlátok és a kötelező tartási hozzájárulás figyelembevételével.
- A bűncselekményből eredő kár speciális elévülése és a végrehajtási jog (Ptk. 6:533. §, Vht. 57. §): A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére a törvény speciális elévülési szabályt állapít meg: a Ptk. 6:533. § (1) bekezdése alapján a kártérítési követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. A Vht. 57. § (1) bekezdése szerint a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. A végrehajtási jog elévülését a Vht. 57. § (4) bekezdése értelmében a végrehajtási eljárás megindítása (a végrehajtási kérelem előterjesztése), valamint a végrehajtás folytatását érdemben előmozdító, hatósági joghatással bíró végrehajtói intézkedések szakítják meg, amely után az elévülés újraindul.
Ha bűncselekmény következtében személyi szabadságában, méltóságában vagy vagyonában sérelem érte, és szeretné hatékonyan behajtani jogerős vagyoni vagy sérelemdíj-követelését, kérjen szakszerű jogi képviseletet dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu weboldalon.
