November 4-től hozzáférhetővé válnak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött 6-os kartonok, B-naplók és mágnesszalagos nyilvántartások digitális másolatai.
A lépéssel egy több mint három évtizede halogatott ígéret teljesül, így lezárul a hallgatás kora. A múlt sebeinek gyógyítása érdekében szakmai segítségre is szükség van, ezért egy független, interdiszciplináris szakértői testületet kértek fel a múlt feldolgozását segítő ajánlások kidolgozására – derült ki Tarr Zoltán kedd esti Facebook-bejegyzéséből.
A felkért szakértői testület tagjai:
- Joób Máté teológus, lelkész és lelkigondozó,
- Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, a Transzgenerációs Trauma Intézet alapítója,
- Rainer M. János történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja,
- Szabó Andrea szociológus, politológus,
- Szekér Nóra történész, levéltáros,
- Szokolay Domokos történész, aki a tájékoztatás szerint a témában személyesen is érintett.
A testület munkájának célja a nyílt párbeszéd feltételeinek megteremtése, valamint annak elkerülése, hogy a szembenézés folyamata újabb megbélyegzéshez vezessen.
Az iratok a nyitottaktak.hu oldalon érhetők el, ahol mintegy 50–60 ezer egykori ügynök neve és adatai válnak nyilvánossá. Az Országgyűlés szeptemberben fogadta el az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt, amelyet Magyar Péter korábbi közlése szerint a Tisza Párt javaslatára szavaztak meg.
Az első adatok közzétételét eredetileg október 23-áig tervezték, ám az iratok átvizsgálása a vártnál több időt igényelt, ezért a törvény hatálybalépését Melléthei-Barna Márton, a Tisza-frakció képviselőjének kezdeményezésére módosították november 4-re. A részletesebb, az ügynöki életutat bemutató B-dossziékat a tervek szerint legkésőbb 2027 februárjáig hozzák nyilvánosságra – számolt be róla a 24.hu.
