Átlagosan 15 százalékos alapbér-emelésre számíthat 123 500 egészségügyi szakdolgozó 2027-ben, a személyi jövedelemadó csökkentésével együtt pedig a nettó jövedelmük átlagosan 17 százalékkal emelkedhet. A 192 milliárd forintos forrásból megvalósuló intézkedés keretében új, a végzettséget és a gyakorlati időt elismerő kiszámítható cellás bértáblát vezetnek be.
Az Egészségügyi Minisztérium a kormány honlapján közzétett tájékoztatójában ismertette a Hugonnai Vilma Egészségügyi Program részét képező bérrendezés elemeit. A közlemény szerint a fizetések növelése mellett az intézkedés célja az előmenetel átláthatóbbá tétele.
„Az egészségügyi szakdolgozók régóta vártak munkájuk nagyobb anyagi megbecsülésére. Ez a bérrendezés nemcsak a fizetések emeléséről szól: kiszámíthatóbbá teszi az előmenetelt, és jobban elismeri a végzettséget, valamint a tapasztalatot. A fiataloknak vonzóbb pályakezdést, a tapasztalt kollégáknak pedig több megbecsülést és okot szeretnénk adni arra, hogy az egészségügyben maradjanak”
– mondta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter.
Az alapbérek átlagosan 15 százalékos növekedése mellett a korábbi bérsávok alsó részén keresők esetében a növekedés a 30–35 százalékot is elérheti vagy meghaladhatja, miközben a minimális emelés mértéke minden besorolásban legalább 7,5 százalék lesz. A tárca három konkrét példán keresztül szemléltette a változást: egy 40 éves gyakorlattal rendelkező segédápoló bruttó alapbére 322 800 forintról 540 200 forintra nő (67,3 százalékos emelkedés), egy 10 éves gyakorlatú, belgyógyászaton dolgozó ápolóé 500 000 forintról 626 600 forintra emelkedik (25,3 százalékos növekedés), míg egy 32 éves gyakorlattal rendelkező, mesterfokozatú gyógytornász fizetése 900 000 forintról 1 061 500 forintra módosul (17,9 százalékos növekedés).
Kikre terjed ki a bérrendezés?
Az intézkedés az alapellátásban, a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátásban dolgozó teljes szakdolgozói körre vonatkozik a segédápolóktól kezdve az asszisztenseken és gyógytornászokon át az MSc-végzettségű ápolókig. Mellettük az intézmények működését segítő további munkatársak – műszaki szakemberek, gondnokok, szerelők, adminisztrátorok, orvosírnokok és informatikusok – is béremelésben részesülnek.
A háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett dolgozó szakdolgozók szintén a többi kollégával azonos cellás bértáblába kerülnek. Ugyancsak kiterjed a rendezés a közfeladatot ellátó, vállalkozási vagy alapítványi formában működő szolgáltatók dolgozóira, többek között a betegszállítás, a dialízisellátás, a pszichiátriai és egyéb szakellátás, valamint az otthoni szakápolás és a hospice-ellátás területén.
Az új cellás bértábla felépítése
A 2024-ben bevezetett sávos rendszert felváltó új modell a munkáltatói mérlegelés helyett a végzettség és az elismert gyakorlati idő alapján határozza meg a garantált alapbért. A besorolás hat csoportból és tizenöt fokozatból áll: a 0–3 éves belépő sávot hároméves lépcsők követik, míg a legfelső fokozat eléréséhez 43 év gyakorlat szükséges. A szerkezet kialakítását az érdekképviseletekkel, szakszervezetekkel és kamarákkal folytatott egyeztetések előzték meg.
A minisztérium közlése szerint a kiszámítható előmenetel és a magasabb kezdő bérek hozzájárulhatnak a pályaelhagyás csökkentéséhez és a fiatalok bevonzásához, ami a létszám stabilizálásán keresztül mérsékelheti a túlóraterheket. Az intézmények ezen felül a jelenlegi bértömegük arányában külön keretet kapnak a mentorálás, az oktatás, a vezető ápolói feladatok és a nehezen betölthető munkakörök díjazására, amelynek pontos felhasználási szempontjait egyeztetéseket követően véglegesítik – számolt be a részletekről az Index.
