Hatályba lépett a környezetvédelmi bírságok emeléséről szóló kormányrendelet, amelynek értelmében a szabályokat megszegő nagyobb vállalkozásokra az eddiginél lényegesen szigorúbb pénzbüntetéseket szabhatnak ki.
Vasárnaptól jelentősen szigorodnak a környezetvédelmi szankciók Magyarországon, miután életbe lépett a Magyar Közlönyben október 9-én kihirdetett kormányrendelet. A jogszabály kihirdetése és hatálybalépése közötti tizenhat napos időszak a piaci szereplők és a hatóságok felkészülését szolgálta.
Szigorúbb feltételek a nagyvállalatoknál
A 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező cégeknél az engedélytől eltérő működés esetén a kiszabható büntetés felső határa a korábbi 2 milliárdról 5 milliárd forintra növekszik. Az összeg felső korlátját az előző évi nettó árbevétel 5 százalékában határozták meg, amint azt az Élő Környezetért Felelős Minisztérium korábban közölte.
Amennyiben egy vállalkozást az elmúlt öt esztendőben legalább kétszer bírságoltak környezetszennyezés miatt, vagy ugyanebben az időszakban környezetkárosítást, illetve környezetveszélyeztetést állapítottak meg nála, az újabb szankció mértékének el kell érnie a cég előző évi nettó árbevételének 0,5 százalékát, de minimum az 5 millió forintot. A jogi személyekre vonatkozó hulladékgazdálkodási bírságok korábbi 500 millió forintos általános plafonját eltörölték, miközben a magánszemélyekre érvényes 50 millió forintos felső határ változatlan maradt.
Nem adó, hanem szankció
A tárca indoklása szerint a nagy környezetterheléssel járó tevékenységek jelentős profitot termelhetnek, miközben a döntések káros következményeit a lakosság és a társadalom viseli. Az intézkedések célja megakadályozni, hogy a cégek a büntetés kifizetésével váltakozva spóroljanak a szükséges környezetvédelmi beruházásokon.
A bírság nem adóként működik, hanem kizárólag jogsértéskor alkalmazzák, védve a jogkövető vállalkozásokat a tisztességtelen versenyelőnytől. A szigorított szabályozás kiemelten érinti az akkumulátorgyártást, a vegyipart, az energiaipart, valamint a nagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítményeket – számolt be róla az Index.
