Egy személyautó vezetője nem az útra figyelt, emiatt egy terelésbe hajtott az M1-es autópályán Szárliget közelében. A balesetben szerencsére senki nem sérült meg, de az eset iskolapéldája annak, mennyire veszélyes lehet akár egy pillanatnyi figyelmetlenség is.

Drift a szalagkorlátnál: egy pillanat, és megtörtént a baj

Az M1-es autópályán, Szárliget térségében a külső sávban haladt egy kamion, mellette pedig egy személygépkocsi. A baleset valószínűleg azért következett be, mert az autó sofőrje egy pillanatig nem kizárólag a vezetésre koncentrált. Az autó letért a kijelölt sávból, a terelésbe hajtott, több táblát is kidöntött, majd a sofőr hirtelen kormánymozdulattal próbálta korrigálni a hibát – ez azonban nem járt sikerrel, az autó oldalról nekiütközött a szabályosan közlekedő kamionnak.

A személyautó végül irányíthatatlanul csúszott tovább, és a szalagkorlátnál állt meg. Csodával határos módon senki nem sérült meg. Többen megálltak segíteni a helyszínen – nekik köszönetet mondtak a hatóságok is.

Közlekedjünk okosan: a telefon nem vezetés közben való

Az eset ismételten rámutat arra, hogy a vezetés közbeni figyelmetlenség – például egy kézben tartott telefon használata – súlyos következményekkel járhat. A hatóságok felhívják a figyelmet: ha hívást kell kezdeményezni, azt kihangosítón vagy utas segítségével tegyük, vagy álljunk meg egy pihenőhelyen.

Ha nincs velünk más, és mégis szükség van a készülékre, akkor a megállás az egyetlen felelősségteljes döntés. Ugyanez igaz fáradtság esetén is: a volán mögött csak kipihenten, kizárólag a vezetésre koncentrálva szabad részt venni a forgalomban.

Miért van terelés, ha nincs szemmel látható munka?

Sokan kérdezik, miért van hosszú, elkerített szakasz az M1-esen, ha gyakran nem is látni munkagépeket. A válasz: az M1-es autópálya bővítésének előkészületei zajlanak – nemcsak a pályán, hanem a pálya szélén és az elválasztósávban is.

A hosszú terelés nemcsak a munkavégzés biztonságát szolgálja, hanem a folyamatosságot is: így nem kell naponta újraépíteni és bontani a korlátokat. A munkák során többek között növényzetet távolítanak el, vízelvezető rendszereket újítanak fel, üzemi átjárókat és leállóöblöket építenek, illetve híd- és felüljáró-átépítések is zajlanak.

A sávelhúzás a jövőbeni bővítési szakaszokat is előkészíti. A kivitelezők igyekeznek a lehető legkisebb fennakadást okozni: a 2×2 sávos haladást folyamatosan biztosítják. A hatóságok kérik az autósokat, hogy tartsák be a terelésben érvényes 80 km/h-s sebességkorlátozást – például az Óbarok–Tatabánya szakaszon ez csupán 3,5 perccel hosszabb menetidőt jelent. – számolt be róla a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Mit mond a Btk.?

A közúti közlekedés szabályainak megszegésével okozott súlyosabb következmények esetén a Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 202. § (1) bekezdése a következőt mondja:
„Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak – gondatlanságból – súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Fontos hangsúlyozni, hogy ez a tényállás kizárólag akkor alkalmazható, ha személyi sérülés – azon belül is súlyos testi sértés – következik be.

Jelen esetben – mivel nem történt személyi sérülés – nem merül fel büntetőjogi felelősség a Btk. 202. § alapján. Az ilyen típusú közúti szabályszegések általában szabálysértési vagy közigazgatási eljárás alá tartoznak, illetve anyagi kártérítési következményeik lehetnek.

[Archivált média]