Mobilalkalmazás
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal revizorai kiemelt figyelmet fordítanak a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó termékek árusítóira, így a zöldség-, gyümölcs-, hús- és tojáskereskedőkre is. Az ellenőrzések a hagyományos üzletek mellett kiterjednek a piacokra, rendezvényekre, a kitelepülésekre és az online webáruházakra is a tavaszi időszakban.
A hatóság szakemberei a bejelentett ellenőrzések során azt vizsgálják, hogy a kereskedők és szolgáltatók minden bevétele után adnak-e számlát vagy nyugtát, szabályszerűen jelentik-e be alkalmazottaikat, valamint igazolni tudják-e áruik eredetét. Kiemelt szempont az online pénztárgépek előírásszerű üzemeltetése és a jövedéki termékek árusítására vonatkozó szabályok betartása. Az áruk eredetének vizsgálata során a revizorok a szállítmányokat az EKÁER-ben (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) is ellenőrizhetik.
Az igazolatlan eredetű áruk készletezése súlyos következményekkel jár: a mulasztási bírság az áru értékének 40 százalékát is elérheti. Ebben az esetben kötelező bírságminimumot kell alkalmazni, amely magánszemélyeknél és egyéni vállalkozóknál legalább 200 ezer forint, míg cégek esetében minimum félmillió forint. A nyugtaadás vagy az alkalmazotti bejelentés elmulasztása esetén a mulasztási bírság összege a kétmillió forintot is elérheti.
A három legsúlyosabb adóügyi jogsértés – a nyugtaadás hiánya, a be nem jelentett alkalmazott és az igazolatlan eredetű áru – elkövetésekor a NAV akár 12 nyitvatartási napra is lezárhatja az üzletet. Ismételt szabályszegés esetén a boltbezárás már kötelező szankció, a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) alapján. A kedvezményes adózási formát választó KATA- és KIVA-alanyok, valamint az átalányadózók a mulasztások miatt véglegesen elveszíthetik jogosultságukat a kedvezményes adózási módokra. A tervezett ellenőrzések helyszíneiről és időpontjairól a NAV Adótraffipax-rovatában tájékozódhatnak az érintettek.
A Büntető Törvénykönyv 396. § (1) bekezdése szerint aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényt elhallgat, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, költségvetési csalást követ el.
A (2) bekezdés a) pontja szerint a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a vagyoni hátrány összege meghaladja a ötszázezer forintot. A (3) bekezdés a) pontja alapján a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen követik el.
