Álláspályázatnál, hitelfelvételnél, de már betelepülésnél is szükség lehet erkölcsi bizonyítványra. Nem mindegy azonban, mit jelent a büntetlen előélet, miben különbözik a feddhetetlenségtől, meddig maradnak a bűnügyi adatok nyilvántartásban, és hogyan működik a mentesítés.

Az Index cikke szerint egyre több helyen kérik a hatósági erkölcsi bizonyítványt: munkahelyi felvételinél, hitelkérelemhez vagy akár önkormányzati betelepülésnél is. A fogalmak viszont sokszor keverednek – nem ugyanaz a büntetlen előélet, a feddhetetlenség, és a mentesítés sem.

Mit jelent a büntetlen előélet?

A büntetlen előélet azt jelenti, hogy az illető nem áll hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt. Aki viszont bírósági ítélettel bűnösnek lett nyilvánítva, az büntetett előéletűnek számít. A bíróság minden jogerős elmarasztaló ítéletet továbbít a Bűnügyi Nyilvántartó Hatóságnak, amely ez alapján kezeli a személy bűnügyi adatait.

Az álláskeresők, hiteligénylők vagy más ügyfelek kérésére a hatóság hatósági erkölcsi bizonyítványt állít ki. Ez a dokumentum közokirat, amely arról tanúskodik, hogy a kérelmező büntetlen vagy büntetett előéletű, illetve áll-e közügyektől vagy meghatározott munkakörtől való eltiltás hatálya alatt.

A bizonyítvány illetékmentes, és kilencven napig érvényes. Az igénylés személyesen, elektronikusan vagy postai úton történhet, részletes útmutató elérhető a nyilvantarto.hu oldalon.

A bűnügyi nyilvántartás időtartama

Az erkölcsi bizonyítvány szempontjából az úgynevezett bűntettesek nyilvántartása a döntő. Aki abban szerepel (vagyis van priusza), az nem kaphat erkölcsi bizonyítványt.
A nyilvántartási idő a büntetés mértékétől és a cselekmény jellegétől függően változik:

• Szándékos bűncselekmény miatt:
  • 5 évnél nem hosszabb végrehajtandó szabadságvesztésnél a mentesítés beálltától 10 évig,
  • 5 évet meghaladó szabadságvesztésnél a mentesítés beálltától 12 évig,
  • életfogytig tartó szabadságvesztésnél az elítélt személy halálát követő 12 évig tart a nyilvántartás.
• Szándékos bűncselekményért kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztésnél a mentesítés beálltától 8 évig,
  mellékbüntetésnél a végrehajtás befejezésétől vagy megszűnésétől 5 évig tart az adatkezelés.
• Gondatlan bűncselekmény esetén:
  • végrehajtandó szabadságvesztésnél a mentesítéstől számított 8 évig,
  • felfüggesztett szabadságvesztésnél 5 évig,
  • elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése esetén 3 évig tart a nyilvántartás.
• Megrovás esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől, ügyészi megrovásnál pedig a határozat kihirdetésétől számított 3 évig maradnak az adatok a rendszerben.

Mentesítés a joghátrányok alól

Akit korábban bűncselekmény miatt elítéltek, annak a mentesítés teheti rendezetté a jogi helyzetét.
A mentesítés azt jelenti, hogy az illető a törvény erejénél fogva, bírósági döntéssel vagy köztársasági elnöki kegyelemmel megszabadul a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezményektől, és büntetlen előéletűnek tekintendő.

A törvény háromféle mentesítést ismer:

• Törvényi mentesítés: automatikusan beáll a törvény erejénél fogva, például felfüggesztett szabadságvesztésnél a próbaidő leteltének napján.
• Bírósági mentesítés: az elítélt kérelmére alkalmazható, ha a büntetés felét már letöltötte, és a magatartása indokolja.
• Kegyelmi mentesítés: a köztársasági elnök adhatja meg egyedi döntéssel.

A mentesítés hatására a korábbi ítélet ugyan a bűnügyi nyilvántartásban még meghatározott ideig szerepel, de az érintett jogilag újra büntetlennek minősül.
A bűnügyi nyilvántartásban tehát az adatok a büntetés mértékétől és jellegétől függően hosszabb ideig megőrzésre kerülnek:

• 5 évnél nem hosszabb végrehajtandó szabadságvesztésnél a mentesítés beálltától számított 10 évig,
• 5 évet meghaladó szabadságvesztésnél a mentesítés beálltától 12 évig,
• életfogytig tartó szabadságvesztésnél pedig az elítélt halálát követő 12 évig tart a nyilvántartás.
• Szándékos bűncselekményért kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztésnél az adatok 8 évig,
• gondatlan bűncselekmény esetén végrehajtandó szabadságvesztésnél 8 évig, felfüggesztett esetén 5 évig,
• elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése esetén 3 évig maradnak nyilvántartásban.
• Megrovás esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől, ügyészi megrovásnál pedig a határozat kihirdetésétől számított 3 évig kezelik az adatokat.

Erkölcsi bizonyítvány és feddhetetlenség

A hatósági erkölcsi bizonyítvány a büntetlen előélet igazolására szolgál. A feddhetetlenség viszont ennél is szigorúbb: azt jelenti, hogy az illető soha nem követett el bűncselekményt, még olyat sem, amely alól később mentesült volna.

Ha például egy álláspályázat csak büntetlen előéletet követel meg, az olyan személy is jelentkezhet, akit korábban elítéltek, de már mentesítették.
Ha viszont a jogszabály feddhetetlenséget ír elő, akkor az ilyen pályázó eleve kizárt.

A közszolgálati törvény a kinevezés feltételei között nem írja elő a feddhetetlenséget, viszont több bűncselekmény esetén ideiglenesen kizárja a kinevezést. Nem létesíthet például kormányzati szolgálati jogviszonyt az, aki állam elleni, igazságszolgáltatás elleni, közélet tisztasága elleni, közbizalom elleni vagy korrupciós bűncselekmény miatt indult eljárás hatálya alatt áll.