Az arcképfelismerő rendszerek hazai működéséről, jogszabályi hátteréről és gyakorlati alkalmazásáról adott ki tájékoztatást az ORFK Kommunikációs Szolgálata. Összefoglalták a technikai és adatvédelmi garanciákat is.

Szigorú törvényi szabályozás biztosítja az adatvédelmet

Magyarországon 2016. március 15-én indult el az Állóképes Arckép Azonosító Rendszer, amelynek működtetését 2017-től a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Arcképfelismerő Elemző Osztálya (NSZKK AEO) végzi. A rendszer működését a 2015. évi CLXXXVIII. törvény, valamint a 78/2015. (XII.23) BM rendelet szabályozza részletesen, meghatározva, hogy mely szervek milyen céllal vehetik igénybe a szolgáltatást. A rendszer alkalmazásakor szigorú adatvédelmi előírásokat kell betartaniuk, így kizárólag törvényben rögzített esetekben kerülhet sor arckép-elemzésre.

Emberi kontroll nélkül nincs automatikus azonosítás

Az arcképelemzés során az adott felvételeken látható arcokat soha nem automatikusan azonosítja a rendszer, csupán valószínűségi egyezést javasol a szakértőknek. Ezeket az egyezéseket aztán szakértők vizsgálják tovább, antropológiai jegyek alapján hasonlítják össze azokat az adatbázisokban található arcképekkel. Ez a módszer jelenleg már több mint 90%-os pontossággal működik, szemben a korábbi évek 70%-os eredményével.

Teljesen más protokoll érvényesül akkor, amikor konkrétan beléptetéshez kötik a személyazonosítást, ilyen esetekben az eredmény gyakorlatilag 100%-os pontosságú.

Szakértői elemzés anonim módon, személyes adatok nélkül

Az elemzési folyamatot végző szakemberek kizárólag az antropológiai sajátosságokra fókuszálnak, személyazonosító adatok vagy egyéb információk nem állnak rendelkezésükre. A kiértékelés eredményét anonim technikai kóddal továbbítják az igénylő szervezet számára, amely aztán további intézkedéseket tehet.

Hogyan használja a rendőrség a rendszert?

A rendőrség kizárólag olyan esetekben fordul az arcfelismerési rendszerhez, amikor bűncselekmény elkövetőjének azonosítása válik szükségessé. A szakértői intézettől kapott eredmény azonban csak kiindulópont, amit további nyomozati munka és eljárások követnek, így biztosítva, hogy az azonosítás minden esetben alapos és megalapozott legyen. Nemzetközi viszonylatban is kiemelendő, hogy Magyarországon a találatok soha nem kerülnek automatikusan, emberi ellenőrzés nélkül továbbításra a hatóságok felé – írta közleményében az ORFK Kommunikációs Szolgálat.