Március 17-től életbe lépett a kormány új árréskorlátozása, amelynek célja az élelmiszerárak mérséklése. Az intézkedés 30 alapvető élelmiszer-kategóriában több mint ezer terméket érint, amelyek árrése jelentősen, a januári átlagos 30 százalék feletti értékről közel 9 százalékra csökkenhet.
Fontos részlet, hogy az árréskorlátozás értelmében az árrés mértéke maximum 10 százalék lehet, vagy az adott üzlet januári átlagárrése – ezek közül mindig a kisebb értéket kell alkalmazni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint ez az intézkedés mintegy 2 százalékponttal mérsékelheti az élelmiszer-inflációt, miközben az érintett termékek kereslete akár 15-20 százalékkal is nőhet – számolt be róla az Index.

Az árréskorlátozás által érintett termékek közül 832 árucikk a hat legnagyobb, online árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatásra kötelezett kiskereskedelmi lánc kínálatában szerepel.
Az intézkedés a saját márkás termékek arányát is szabályozza: ezek aránya nem haladhatja meg az adott kategóriában 2025. január-február hónapokban értékesített összes termék mennyiségének arányát.
Ezen felül folyamatos készletezést is előírnak a kereskedőknek, hogy biztosítani tudják a tavalyi átlagos napi mennyiségeknek megfelelő ellátást.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) szakmai irányításával már a héten legalább száz, évente egymilliárd forint feletti árbevételt elérő üzlet ellenőrzésére kerül sor.
A szabályok megszegése esetén termékkategóriánként akár 5 millió forintos bírság is kiszabható, súlyos jogsértés esetén pedig féléves boltbezárás is fenyegeti a szabályokat megszegő üzleteket.

Eddig a legnagyobb árrések, néhány esetben akár 100 százalék felettiek is, elsősorban a gyártói márkás tejtermékeknél jelentkeztek. Az intézkedés hatása várhatóan májusban lesz igazán látható, amikor megjelennek az áprilisi inflációs adatok. Az OTP elemzése szerint emiatt akár 0,6 százalékponttal is csökkenhet az infláció.

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az árréskorlátozás által érintett termékek körülbelül 25-30 százalékát adják a teljes élelmiszer-áruházak forgalmának.
Hozzátette, hogy a kiskereskedők átlagos nyeresége mindössze 2-3 százalék körüli, így extraprofit nem keletkezett.
Véleménye szerint a magas árakat elsősorban a megnövekedett beszerzési költségek okozzák, amelyeket a valutaárfolyamok ingadozása, energiaárak emelkedése és egyéb szolgáltatási díjak növekedése befolyásolnak.

Az NGM szerint a globális mezőgazdasági árak emelkedését követően, azok csökkenése után sem mérséklődtek jelentősen a fogyasztói árak. Az elmúlt két évtizedben hét olyan időszakot azonosítottak, amikor a globális élelmiszerárak tartósan a történelmi átlag felett maradtak.

A kormány az áprilisi inflációs adatok tükrében májusban értékeli majd az intézkedés hatékonyságát, és döntést hoz annak esetleges meghosszabbításáról vagy módosításáról.
A rendelet jelenleg 2025. május 31-ig van érvényben.