Az Index 2025. március 16-án megjelent cikke nyomán.

Rusvai Miklós víruskutató figyelmeztetett, hogy még mindig fennáll a járványveszély Magyarországon, miután nemrégiben, ötven év elteltével ismét megjelent a száj- és körömfájás vírusa egy kisbajcsi szarvasmarha-telepen. A szakértő szerint a következő három hónap kulcsfontosságú lesz annak megállapításában, hogy sikerült-e megfékezni a fertőzést.

Ez a vírus elsősorban gazdasági károkat okoz, és nem jelent komoly egészségügyi kockázatot az emberek számára, hiszen tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel, például száj környéki hólyagokkal, esetleg hőemelkedéssel vészelik át. Azonban komoly fenyegetést jelent a gazdaságok számára, mert rendkívül fertőző, és gyorsan terjed az állatok között cseppfertőzéssel, valamint közvetett módon, például tárgyakon, takarmányon, váladékokon, ürüléken, ruházaton vagy járműveken keresztül is.

A betegség jellegzetes tünetei, hogy az állatok először étvágytalanok és gyengék lesznek, majd hólyagok, sebek jelennek meg szájukban és lábukon, a szaru betöredezik és leválik. Ez a folyamat súlyos fájdalommal jár, végül az állat pusztulásához vezethet.

Európa legnagyobb járványa 2001-ben történt Nagy-Britanniában, ahol hétmillió állatot kellett levágni. Magyarországon utoljára 1973-ban észleltek ilyen esetet.

Megelőzés és védekezés

Bár létezik oltóanyag, ennek fő szerepe a vírus terjedésének csökkentése, amíg megtörténik az érintett állomány teljes felszámolása. Rusvai kiemelte, hogy járványügyi szempontból a fertőzött állatok mielőbbi felszámolása jelenti az egyetlen hatékony megoldást.

A jelenlegi eset miatt az illetékes hatóságok három kilométeres védőzónát és tíz kilométeres felügyeleti zónát alakítottak ki, ahol folyamatosan ellenőrzik és fertőtlenítik a gazdaságokat, valamint korlátozásokat vezettek be a vadászatra és az állatszállításra is. A kisbajcsi telepen tartott 1400 állatot már felszámolták, a környezetet, valamint a szállító járműveket alapos fertőtlenítésnek vetették alá. A tetemeket a bábolnai dögkútban földelték el.

Gazdasági következmények

Az állatjárvány miatt több ország, például Lengyelország, Szerbia, Moldova, Oroszország, Izrael és Japán is importkorlátozást vezetett be a magyar hús- és tejtermékekre. Az Európai Bizottság azonban korlátozásait a fertőzött telep környékére korlátozta, így minden uniós tagállamnak vissza kell vonnia a szélesebb körű korlátozásokat.

Nagy István agrárminiszter közölte, hogy Magyarország kész válaszintézkedéseket alkalmazni, ha más tagállamok nem követik az uniós szabályozást.

Rusvai Miklós szerint az országban a hús- és tejtermékek fogyasztása továbbra is biztonságos, a vírus hőkezeléssel elpusztul, így a járvány nem jelent egészségügyi kockázatot az emberek számára. Ugyanakkor komoly gazdasági károkat okozhat a magyar gazdáknak.

További információk

A száj- és körömfájás vírust egy brit laboratóriumban vizsgálják és tartják nyilván, tekintve, hogy a legnagyobb európai károkat eddig Nagy-Britanniában okozta. A Magyarországon most azonosított törzs azonban nem azonos azzal, amely nemrég Németországban, Brandenburg tartományban jelent meg, és nem köthető az ottani törökországi eredetű törzshöz sem. Jelenleg még nem ismert, hogyan került a vírus Magyarországra.

A vírus az 1950-es és 60-as években rendszeresen megjelent az állományokban, de akkoriban még nem volt előírás a teljes felszámolásra. Utoljára 1973 szilveszterén jelentkezett egy kis létszámú gazdaságban.