Egy hónapra letartóztattak egy tatabányai férfit, aki a megalapozott gyanú szerint több, terrorcselekmény elkövetésével fenyegető e-mailt küldött a Tatabányai Rendőrkapitányság egyik nyomozójának. A férfi azért fenyegette erőszakos bűncselekményekkel a nyomozó hatóság tagjait, hogy a rendőrség az általa megnevezett személyekkel szemben eljárjon.
A megalapozott gyanú szerint a férfi 2026. szeptember 26-án több olyan e-mailt küldött a Tatabányai Rendőrkapitányság egyik nyomozójának, amelyekben a nyomozó hatóság tagjait személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével fenyegette meg. A gyanúsított ezzel azt akarta elérni, hogy a rendőrség büntetőeljárást indítson az általa megjelölt személyek ellen, és kényszerintézkedést alkalmazzon velük szemben.
A férfi elfogásáról készült rendőrségi videó a hatóság Facebook-oldalán is megtekinthető.
A Tatabányai Járásbíróság a bűnismétlés megakadályozása és a bizonyítás meghiúsításának kiküszöbölése érdekében egy hónapra elrendelte a férfi letartóztatását. A döntést az ügyész tudomásul vette, a gyanúsított és védője azonban fellebbezett, így a végzés még nem végleges – adta hírül a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség.
💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: E-mailes fenyegetés a rendőrségnek – milyen jogi következményekkel néz szembe, aki ilyet tesz?
- A digitális nyomok vizsgálata és a kényszerintézkedések alkalmazása: Az ilyen fenyegetésekkel kapcsolatban a nyomozó hatóság digitális bizonyítékokat biztosíthat, így például elektronikus adatot foglalhat le, szolgáltatói adatokat kérhet be és indokolt esetben elektronikus eszközöket vizsgálhat. Kényszerintézkedés alkalmazására akkor kerülhet sor, ha annak törvényi feltételei az ügy egyedi körülményei alapján fennállnak. A letartóztatást az ügyészség indítványára a bíróság rendeli el, például a szökés vagy elrejtőzés, a bizonyítás veszélyeztetése, illetve a bűnismétlés veszélyének megelőzése érdekében.
- A célzat jelentősége és a büntetőjogi minősítés: A fenyegetés jogi megítélése során kulcskérdés az üzenetek tartalma és az elkövető célzata. A Btk. 314. § szerinti terrorcselekmény célzata lehet többek között az állami szerv arra kényszerítése, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A Btk. 316. § szerint önálló bűncselekményt követhet el az, aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget. A konkrét minősítés attól függ, hogy az üzenetekből egyértelműen kitűnik-e a terrorcselekmény elkövetésének kilátásba helyezése, milyen konkrét cselekményre utalnak, és mi bizonyítható az elkövető célzatáról. Erről a teljes bizonyítási anyag alapján a bíróság dönt.
- A beszámítási képesség vizsgálata és a szakértői kérdések: Ha a gyanúsított elkövetéskori beszámítási képességével kapcsolatban konkrét, érdemi kétség merül fel, a hatóság vagy a bíróság igazságügyi elmeorvos szakértőt rendelhet ki. Pszichológus szakértő bevonása akkor indokolt, ha önálló pszichológiai szakkérdés tisztázása szükséges. A szakértői vélemény alapján a bíróság dönti el, hogy fennállt-e büntethetőséget kizáró ok (kóros elmeállapot), amely kényszergyógykezelés elrendelését teheti szükségessé a törvényi feltételek megléte esetén, vagy korlátozott beszámítási képesség, amelynél a büntetés korlátlanul enyhíthető.
- A felelősségre vonás anyagi kihatásai (bűnügyi költség): Bűnösség megállapítása esetén a bíróság a törvényi feltételek szerint a terheltet az állam által előlegezett, ténylegesen felmerült bűnügyi költség megfizetésére is kötelezheti. Ennek összege az ügyben szükséges nyomozati cselekményektől, szakértői vizsgálatoktól és egyéb eljárási kiadásoktól függ.
Ha büntetőeljárással, megalapozott gyanúval vagy kényszerintézkedéssel néz szembe, és szeretné megismerni a törvényes védekezési és eljárási lehetőségeket, kérjen szakmai tájékoztatást dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu weboldalon.
