Mobilalkalmazás
Október 22-én, az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtti napon megkezdődik az ügynökakták titkosításának feloldása és nyilvánosságra hozatala. A hálózati személyek hatos kartonjai, valamint az 1990-ben mágnesszalagokra mentett nyilvántartások válnak először kereshetővé.
Magyar Péter bejelentése szerint a Tisza-kormány több lépcsőben szabályozza a teljes folyamatot – számolt be róla az Index. Az első fázist a július 7-én elfogadott és július 10-én kihirdetett 2026. évi XXVIII. törvény alapozta meg, amely a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló 2003. évi III. törvényt módosította. A jogszabály célja a minősített állambiztonsági iratok rendszerszintű, kétévente esedékes kötelező felülvizsgálata, amelynek szakmai támogatására a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság is megalakul.
A nyitás második lépéseként a kabinet július 21-én benyújtotta az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényjavaslatot. Ennek zárószavazása várhatóan augusztus 24-én vagy 25-én lesz.
Az előírások értelmében a titkosszolgálatoknak át kell vizsgálniuk a kezelésükben lévő iratokat. A nyilvánosság elől elzárt dokumentumok sorsáról civil szakértőket is számláló bizottság dönt, míg a megnyíló iratanyagok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában lesznek kutathatók október 22-től.
Először a beszervezési adatokat rögzítő hatos kartonok és az 1990 januárjában mágnesszalagokra másolt operatív, hálózati, valamint kémelhárítási nyilvántartások (G-, H- és K-adattárak) válnak elérhetővé. A hatos karton a beszervezett személyi adatait, fedőnevét és a csoportfőnökség megnevezését tartalmazza a tartótiszt és a beszervezést engedélyező tiszt aláírásával. Ugyanakkor a karton létezése önmagában nem igazolja a tényleges ügynöki tevékenységet; annak megállapításához a munkadossziék és jelentések elemzésére van szükség.
A kormány ígérete szerint az év végéig a B-dossziék fennmaradt anyagai is nyilvánossá válnak, melyek a beszervezési aktákat, az értékeléseket és az információgyűjtés célpontjait rögzítik.
A nyilvánosságra kerülő aktákban a személyi azonosítókat, valamint az egészségi állapotra, szexuális életre vagy kóros szenvedélyekre vonatkozó adatokat a személyiségi jogok védelmében kitakarják. Hack Péter professzor emeritus szerint a korlátozások nélkül nyilvánossá tett akták a célszemélyek magánélethez való jogát sértenék súlyosan, miközben az szt-tisztek és a megbízók nevei már amúgy is ismertek. A jogászprofesszor úgy vélekedett:
Kétségkívül voltak ügynökök, akiket megzsaroltak, de 36 év alatt lett volna idejük szembenézni a múltjukkal
A teljes hálózat feltárását az iratanyag hiányossága is akadályozza. Katona Csaba történész egy szemléletes példával mutatott rá: ahogyan a mohácsi vész előtti egymillió magyar oklevélből mindössze 130 ezer maradt meg, úgy a pártállami hálózat becsült több mint százezer beépített emberéből és segítőjéből is csak mintegy 36 ezer személyről maradtak fenn a legfontosabb adatokat őrző hatos kartonok.
