A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint idén jelentősen megszaporodtak a szándékosan megtévesztő bejelentések. A katasztrófavédelem hangsúlyozza, hogy a megtévesztések veszélyeztetik a valódi segélyhívásra érkezőket, és jogi következményeket vonnak maguk után.

A közlemény szerint idén eddig 387 olyan, szándékosan megtévesztő jelzés érkezett a katasztrófavédelemhez; ezek közül 338 esetben tűzhöz riasztották a tűzoltókat, 49 esetben pedig „kamubaleset” miatt. Pest vármegye adott 16 olyan bejelentést, amelynek helyszínén a tűzoltók nem találtak nyomot; ezek közül hat bejelentés Tóalmásról érkezett, és négyszer az Arany János utca valamelyik házszámát adta meg az ismeretlen hívó. A telefonáló minden esetben eltűnt a hívás után.

Következmények és figyelmeztetés

A katasztrófavédelem felhívja a figyelmet: a megtévesztő bejelentések akadályozzák a valódi segítségnyújtást, rendőrségi eljárás indulhat ellenük, pénzbírság szabható ki, és súlyosabb esetekben akár elzárással járó jogi következmények is felmerülhetnek. Emellett a megtévesztő hívások miatt a tűzoltók vonulásának költségét is behajthatják az elkövetőn. A szervezet kéri a lakosságot, hogy tartózkodjon a segélyhívó szám jogosulatlan használatától, mert mások élete múlhat a gyors és pontos riasztáson – közölte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Mit mond a Btk.?

A segélyhívószámok rendeltetésétől eltérő használata és a valótlan bejelentés szabálysértésnek minősül, és pénzbírságot vonhat maga után; indokolatlan vészjelzés túlterhelheti a rendszert, veszélyeztetve a valódi riasztásokat. Súlyosabb következmények — például ha a hamis bejelentés anyagi kárt vagy közvetlen veszélyhelyzetet okoz — büntetőjogi felelősséget is eredményezhet (például hamis vád, közveszély okozása), amelyek a Büntető Törvénykönyv rendelkezései szerint súlyosabb szankciókat tartalmaznak.