Egy engedély nélküli „favágó” három fenyőfa kivágására vállalkozott egy tiszaföldvári udvaron, de az egyik fa rádőlt a kerítésre és elszakított egy elektromos légvezetéket is. A károkat tűzoltók számolták fel, de az áramszolgáltatás is megsínylette az esetet.

[Archivált média]

A napokban egy tiszaföldvári ingatlan udvarán próbált meg kivágni három nagyméretű fenyőfát egy férfi, aki favágónak adta ki magát. A művelet azonban nem szakértelemmel, hanem balesettel végződött: az egyik fa irányítás nélkül dőlt ki, kidöntötte a kerítést, és elszakított egy elektromos légvezetéket is.

A helyszínre a szolnoki és a tiszaföldvári hivatásos tűzoltók vonultak ki, akik a veszélyes fát eltávolították. Az áramszolgáltatásban azonban jelentős kár keletkezett, amit a szolgáltató csak később tudott helyreállítani.

A tűzoltók beavatkozását követően derült ki, hogy a „favágóként” megbízott férfinak semmilyen szakképesítése vagy jogosultsága nem volt a fakitermelési munkálatokra. Az eset rávilágít arra, milyen veszélyes lehet, ha valaki tapasztalat vagy engedély nélkül végez bonyolult, veszélyes munkát, különösen lakott területen – számolt be róla a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv értelmében a vagyoni kárt önmagában, gondatlanságból okozva nem követünk el bűncselekményt, amennyiben a cselekmény nem jár együtt személyi sérüléssel, közvetlen veszélyhelyzettel vagy közérdeket súlyosan sértő következményekkel.

A fakivágás során okozott kár – például egy kerítés ledöntése vagy elektromos légvezeték megrongálása – elsősorban polgári jogi felelősséget alapoz meg, vagyis az elkövető köteles lehet a keletkezett károk megtérítésére.

Amennyiben viszont a károkozás során élet vagy testi épség közvetlen veszélybe kerül, vagy a rongálás közműszolgáltatást veszélyeztet, úgy akár a Btk. 289. § (közmű rongálása) vagy más tényállás is alkalmazható – de kizárólag a veszély súlyosságától és a szándékosság mértékétől függően.